Igen a bizalmatlansági indítványraMennie kell a Grindeanu-kormánynak

2017. június 22., csütörtök, Belföld

Megszavazta a parlament a szociálliberális koalíció bizalmatlansági indítványát tegnap, így Sorin Grindeanu miniszterelnöknek megszűnt a megbízatása, a törvényhozásban továbbra is többséget élvező Szociáldemokrata Párt (SZDP), valamint koalíciós partnere, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (LDSZ) új kormányt alakíthat. Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök szerint négy kormányfőjelölt közül választanak egyet az eljövendő napokban. Az államfővel történő, hétfőn esedékes egyeztetésekre már csak egy jelölttel érkeznek.

A kormány leváltásához 233 szavazatra volt szükség. A bizalmatlansági indítványt 241 törvényhozó támogatta. Tíz honatya ellene szavazott. Sajtóértesülések szerint a kormánykoalíció néhány képviselője és szenátora is ellene szavazott, illetve a nemzeti kisebbségek frakciója honatyáinak támogatásával sikerült végül sikerre vinni az indítványt. Mint ismert, a szociálliberális SZDP–LDSZ-kormánykoalíció pártjai azt a kormányt váltották le, amelyet idén januárban maguk választottak meg. A koalíció a kormányprogram végrehajtásának késésére hivatkozva a múlt héten megvonta a bizalmat Grindeanutól, ő azonban pártérdekekre hivatkozva nem volt hajlandó önként lemondani.

 
Titkos szavazás
A szavazás, valamint az azt megelőző vita több érdekességet is tartogatott. Egyebek mellett az elvileg titkos voksoláson a szociálliberális koalíció kormánybuktatást támogató tagjai voksukat nyilvánosan felmutatták, rajtuk kívül a 17 tagú, nem magyar kisebbségi frakció tagjai szavaztak titkosan, anélkül, hogy egymással egyeztetett, közös álláspontra helyezkedtek volna. Az ellenzéki pártok részt vettek a vitán – és nagyjából az elmúlt napokban hangoztatott vádakat hozták fel a koalíció ellen –, de nem szavaztak. Az RMDSZ frakciója el sem foglalta helyét az ülésteremben, Cseke Attila szenátusi frakcióvezető bejelentette, hogy nem vesznek részt az indítvány vitáján és szavazásán.
A Romániát nem lehet kisajátítani, megvédjük a demokráciát, a románok szavazatát című előterjesztésben – melyet Mihai Fifor, az SZDP képviselőházi frakcióvezetője olvasott fel – a koalíciós pártok úgy fogalmaznak: ez nem a kormány elleni bizalmatlansági indítvány, hanem egy felelősségteljes eljárás egy felelőtlen csoport ellen, amely saját céljaira akarja kisajátítani a hatalmat, a választók akaratát semmibe véve, saját nevében akar kormányozni.


Szociáldemokrata belháború
Grindeanut közvetlenül az ülés előtt is lemondásra szólították fel a koalíciós pártok vezetői – Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke és Călin Popescu Tăriceanu, a liberális-demokraták vezetője. Grindeanu ezúttal sem tett eleget a felszólításnak. Victor Ponta kormányfőtitkár szerint a felszólítással párhuzamosan az SZDP vezetője miniszteri tisztségeket ajánlott fel mind neki, mind a kormányfőnek a lemondás ellenében.
Felszólalásában a miniszterelnök bocsánatot kért az országtól, hogy pártja ebbe a számára is érthetetlen válságba sodorta Romániát. Arra figyelmeztette az SZDP-t: megbuktatása nyomán a párt elveszítheti a kormányzást, mivel a párt politikai ellenfelét, a jobboldali Klaus Iohannis államfőt hozzák helyzetbe, akit nem kötelez az alkotmány arra, hogy ismét egy szociáldemokrata politikusnak adjon kormányalakítási megbízást. Grin­deanu újból értetlenségének adott hangot az elmúlt hat hónap kormányzása kapcsán őt ért vádak miatt. Arról is beszélt: azért vállalta el a miniszterelnöki tisztséget, mert a Szociáldemokrata Párt elnöke, Liviu Dragnea azt ígérte, hogy a barátjaként támogatni fogja egy hozzáértő szakemberekből álló kormány megalakításában. Ennek szellemében el is fogadta azokat a minisztereket, akiket Liviu Dragnea javasolt. „Őszintén megmondom, nem tudom, miért vagyunk ma itt. Az emberek sem értik, miért ez a botrány az SZDP-ben alig hat hónappal azután, hogy megnyerte a választásokat” – fogalmazott Grindeanu. A miniszterelnök ugyanakkor úgy vélte, az SZDP nem fog szétszakadni.
Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök a parlamentben arról beszélt: a kormány leváltása az SZDP–LDSZ-kormányzás folytatását jelenti, úgy, ahogy az felhatalmazást kapott a tavaly decemberi választásokon. A kabinet átalakítását, a miniszterelnök cseréjét éppen azért tartották szükségesnek, hogy maradéktalanul teljesíthessék, amit a választóknak ígértek. Mint mondta, eltitkolhatták volna a lemaradásokat, de inkább vállalták az őszinteség kockázatát, hogy behozhassák a lemaradást, csak arra nem számítottak, hogy Grindeanu ilyen „maka­csul és felelőtlenül” kapaszkodni próbál egy olyan tisztségbe, amelyet nem otthonról hozott, hanem amelybe pártja juttatta. Dragnea hangsúlyozta, nem kívánta, hogy a jelenlegi helyzetbe kerüljenek. A pártelnök arra is emlékeztetett, hogy a Grindeanu-kabinet a kormányprogram teljesítésében csúfosan megbukott (húszszázalékos teljesítést értek el), ráadásul egy ideje a teljes kormány működésképtelenné kezdett válni.
Az ülésen az ellenzék „szégyen” feliratú táblákkal tiltakozott az ellen, hogy az SZDP a parlamentbe hozta belviszályát. A Nemzeti Liberális Párt frakcióvezetője, Raluca Turcan szerint a „korrupt, a választókat megtévesztő, kormányzásra alkalmatlan” SZDP válságból válságba sodorja Romániát. Kifejezte reményét, hogy a szociáldemokratáknak hamarosan előrehozott választásokon kell majd szembenézniük „megtévesztett választóikkal”, akiknek a bizalmával szerinte visszaéltek. Traian Băsescu, a Népi Mozgalom Pártjának szenátora úgy ítélte meg, hogy a kormánykoalíció képviselőinek az ellenzék soraiban van a helyük, miután képteleneknek mutatkoztak a kormányzásra.
„Ma megszabadultunk az egyik SZDP-s bandától, a Ponta–Grindeanu-féle társaságtól. Ahhoz, hogy minden rendbe jöjjön Romániában, a Dragnea–Olguţa–Firea-féle bandától is meg kell szabadulnunk – jelentette ki Orban, miután a parlament elfogadta a Sorin Grindeanu vezette kabinet ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt.


Vissza a normalitásba?
A bizalmatlansági indítvány elfogadásával Románia vissza­zökkent a normális kerékvágásba, a Szociáldemokrata Párt pedig megerősödött – nyilatkozta a szavazást követően Liviu Dragnea. „Az SZDP és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége által felvállalt politikai akció volt ez, vállaltunk bizonyos politikai rizikót is, ambiciózus kormányprogramunkat azonban nem akartuk kockáztatni. Azt választottuk, hogy nem hazudunk a polgároknak, csak a látszat kedvéért nem játsszuk meg, hogy minden jól működik” – nyilatkozta Liviu Dragnea a parlamentben. A politikus a kormányalakításról is szólt, elmondva: a következő napokban összeül a Szociáldemokrata Párt országos végrehajtó bizottsága, vasárnap pedig az alakulat parlamenti frakciói is ülést tartanak, hogy eldöntsék, kit jelölnek a miniszterelnöki tisztségre. Jelen pillanatban négy javaslata van a kormányfőjelölt személyére, „urak és hölgyek, a párt tagjai”. Hozzátette, a hétfői konzultációkon egyetlen javaslattal állnak majd Klaus Iohannis államfő elé. Dragnea azt is kifejtette, az új miniszterelnöknek korrekt, felelősségteljes, jó munkabírású, becsületes embernek kell lennie, ugyanakkor fontos, hogy „ne legyen kalandor”, és legyen képes gyakorlatba ültetni a kormányprogramot. A szociáldemokrata pártelnök ama meggyőződésének is hangot adott, hogy Klaus Iohannis államfő az SZDP és az LDSZ jelöltjét bízza meg kormányalakítással, hiszen az ország stabilitásának biztosítása közös érdek.
Dragnea szerint még nem döntöttek arról, hogy más politikai alakulatokat is megpróbálnak-e bevonni a kormányzásba. Megerősítette: érvényesnek tekinti az RMDSZ-szel fél éve kötött parlamenti együttműködési megállapodást. Kérdésre válaszolva cáfolta, hogy ő vagy koalíciós partnere törvénytervezetekkel folytatott volna cserekereskedelmet az RMDSZ-szel annak érdekében, hogy a magyar törvényhozók szavazataikkal segítsék a kormány megbuktatását.
Újságírói felvetésre reagálva azt is elutasította, hogy a Grindeanut támogatók lemorzsolódása miatt meggyengült volna a koalíció, és így kérdésessé válhat egy következő SZDP–LDSZ-kormány parlamenti támogatottsága. Szerinte egy új kormány beiktatásánál „nem lesz gond a többség biztosításával”. A felvetés előzménye, hogy az ellenzéki alakulatok vezetői szinte egyhangúlag arról beszéltek, hogy a voksolás eredménye azt mutatja: a kormányszövetség elvesztette többségét a parlamentben, és csak a nemzeti kisebbségek frakciójának segítségével tudták átvinni az indítványt. Egyes politikusok azt is jelezték, nem hajlandóak megszavazni az új „bábkormányt”, mely a „szájbaverés politikája” révén kerül majd hatalomra.


Iohannisnál pattog a labda
Mint ismert, a kormányfő leváltása után Klaus Iohannis államfőnek – a parlamenti pártokkal való konzultációt követően – kell újabb miniszterelnök-jelöltnek kormányalakítási megbízást adnia. Az új kormány parlamenti beiktatásáig a Grindeanu-kabinet ügyvivőként, korlátozott hatáskörrel folytatja tevékenységét. Mădălina Dobrovolschi, az elnöki hivatal szóvivője bejelentette, az államfő a hét második felében a brüsszeli uniós csúcson vesz részt, és hétfőn kezdi meg a konzultációkat a parlamenti pártokkal egy új kormány kialakításáról.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 754
szavazógép
2017-06-22: Életutak - Puskás Attila:

Iskolaigazgatóim

A március 29-ei Háromszékben megjelent írás (Jancsó Árpád – Perjessy Gyula, aki mindig tanulni akart) eszembe juttatta rövidre sikerült tanári pályám igazgatóit. Köztük magát Perjessyt is. De vegyük rendre. Jól indult, ám rosszul végződött tanárságom három iskolában hagyott nyomot, ha nem is diákjaimban, de bennem kétségkívül.
2017-06-22: Belföld - :

Lehet, nem lehet?

Az alkotmánybíróság szerint megszűnik az a tiltás, miszerint elítélt személyek nem vehetnek részt a kormányban, ha az illetőket rehabilitálják, megszűnik a büntethetőségük, vagy közkegyelemben részesülnek. A taláros testületnél az ombudsman támadta meg azt a törvényt, amely nem teszi lehetővé, hogy jogerősen elítélt személyek a kormány tagjai legyenek.