Alapfokon pert nyert a csendőrség ellen Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos alelnöke, akit több társával együtt a kolozsvári március 15-i ünnepség alkalmából emeltek ki a tömegből, amiért Erdély-zászlóval vonultak az ünneplők között.
A EMNP a bírságolási jegyzőkönyvek megsemmisítését kérte a bíróságtól. A csendőrségnek harminc nap áll rendelkezésére, hogy fellebbezzen az első fokú ítélet ellen.
Soós Sándor üdvözölte a bíróság döntését. Elmondta: meggyőződése, hogy a csendőrség alkotmányos jogot sértett, s ezért azt tervezik, hogy feljelentik a hatóságot túlkapás miatt, amennyiben jogerősen megnyerik a pert. A hatóság már 2016-ban is hasonlóan járt el, gyűlöletkeltő és diszkriminációra felbujtó szimbólumnak tekintve Erdély zászlaját. A csendőrség később azt állította, hogy nem az Erdély-zászlóért bírságolt, hanem azért, mert a felvonulók megtagadták a vitatott zászlók bevonását a szervezők kérése ellenére. Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke akkor „perverziónak” nevezte, hogy a hatóság a szövetségre – mint szervezőre – próbálja hárítani a jelkép eltávolítása miatti felelősséget. Közölte, a rendezvényt megelőző egyeztetésen a csendőrség arra figyelmeztette a szervezőket, hogy az Erdély-zászló románellenes és alkotmányellenes jelkép, és ha ilyen zászlót látnak a felvonuláson, a szervezők kötelessége ezeket eltávolítani. Csoma szerint a felvonuláson is a csendőrség kérte a szervezőket, hogy szólítsák fel távozásra az Erdély-zászlót vivő személyeket. Az incidens után az RMDSZ és az EMNP Kolozs megyei szervezeteinek vezetői közös panasszal fordultak a belügyminiszterhez kifogásolva a csendőrség eljárását.
