Az egykori kaszálókalákák hagyományát elevenítette fel Keresztelő Szent János napján, szombat délelőtt Cserei Lázár kézdialmási római katolikus gondnok, megyebíró kezdeményezésére tizenhárom férfi: nyolc kézdialmási és öt lemhényi.
A fehér inget, fekete nadrágot és mellényt, valamint szalma- vagy szövetkalapot viselő férfiak Kézdialmás főterén gyülekeztek, ahonnan többnyire székely ruhába öltözött asszonyaik kíséretében elindultak kaszálni. A nők a pálinkát, a vizet és a früstököt (reggelit) vitték kosaraikban a kaláka helyszínére, az Egerkúthoz, Cserei Lázár kaszálójához, amit néhai Bíró István nagyapjától örökölt. A lemhényi Zsigmond Miklóst nemcsak felesége, Izabella, hanem két-, négy-, hat- és nyolcéves székely ruhás kislányai is elkísérték. A legidősebb kaszás a 78 éves kézdialmási Kádár András volt. A lekaszált fű elterítésébe az asszonyok is besegítettek.
Cserei Lázár ötletgazda érdeklődésünkre elmondta: a kaszálókaláka ötletét a tavaly Kézdialmáson is megforduló Hazajárók csapata vetette fel. A kaláka a rendszerváltás után még létezett, tizenkét-tizenhárom éve „ment ki divatból”, a gazdák zöme áttért a gépi kaszálásra. Az ötletgazda a kaszálókalákát hagyományápoló és közösség-összetartó céllal szervezte meg.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
