EgészségünkTáplálkozás és inzulinrezisztencia

2017. június 29., csütörtök, Család

Mi is az az inzulinrezisztencia, avagy van-e valóságalapja annak a feltételezésnek, hogy meg lehet előzni bizonyos betegségeket?
Igen!
Vagy talán nem?


Ez attól függ, ki mit szeretne kezdeni a saját testével. Tudatosan építhetjük, karbantarthatjuk és ápolhatjuk testünket, amely így kiszolgál évtizedekig, vagy válogatás nélkül teletömhetjük magunkat étellel, és közben ücsöröghetünk órákon, napokon, éveken át a tévé előtt, amíg bekopog a halál, és idő előtt magával visz kortól, nemtől függetlenül. Választhatunk!
Fontos szem előtt tartanunk, hogy nem feltétlenül szükséges mindent a genetikai örökségünkre fogni! Ahogyan dr. Dean Ornish kutatóorvos mondta: „A jövőd nem az eredeted! A genetika nem szabja meg a sorsod!” Hogy miért is hangsúlyozom ezt? Mert a szívbetegség, amely első helyen áll a halálozási okok között, megelőzhető lehetne, ugyanúgy mint a 2-es típusú cukorbetegség, amely világszerte ugyancsak az elsők közt található mint elhalálozási ok. Megelőzhető lehetne az elhízás, a magas vérnyomás, az agyvérzés, a depresszió, rossz közérzet, fáradtság, hajhullás, nyugtalanság, menstruációs zavar, meddőség, policisztás ovárium szindróma, a felnőttkori pattanásos arcbőr, és bizonyos rákos megbetegedések is.
Mit kell tudnunk a megelőzésről?
Elsősorban meg kell ismernünk táplálékainkat és azt is, hogy milyen szerepet töltenek be szervezetünkben, valamint hogy mire van szükségünk bizonyos élethelyzetekben. A megelőzés: a helyes táplálkozást, életmódot úgy kell elképzelnünk, mint egy építkezést. Szükségünk van építőanyagra, erőforrásra vagy energiára.
Sokszor hallottunk már a szénhidrátokról, fehérjékről, zsírokról, vitaminokról és ásványi anyagokról, a mindennapi táplálékunk alapanyagairól. Mi történik velük, miután bekerülnek a szájüregbe?
Az étel, miután remélhetőleg jól megrágtuk, a gyomorba kerül, majd pépes formában a vékonybélbe, ahonnan a már alapanyagokra lebontott táplálék a bélfal hámsejtjein keresztül a vérkeringésbe kerülve jut el a célsejtekig.
A zsírok egyik fő szerepe, amellett, hogy a sejtfal alkotórészei: bennük oldódnak az A, D, K, E vitaminok.
A fehérjék aminosavakká alakulnak, és a szervezet működéséhez szükséges enzimek, hormonok alkotóelemeivé válnak.
A szénhidrátok (liszt, rizs, krumpli, édesség, gyümölcs) a szervezet energiaforrását alkotják. Ezek glükóz, fruktóz és galaktóz formájában működtetik a szervezetet. Például az agyszövet és a vörösvértestek számára normális körülmények között a glükóz a kizárólagos energiaforrás. Fontos tudni, hogy az étrendbe bevitt túlzott mennyiségű szénhidrát a legfőbb forrása a zsírszintézisnek! Szóval, nemcsak a sok zsír fogyasztásától lehet elhízni, hanem a sok szénhidráttól is, ami átalakul zsírrá.

Domokos Izabella dietetikus

(folytatjuk)

Hozzászólások
Szavazás
Készül-e ön nyaralni idén?







eredmények
szavazatok száma 718
szavazógép
2017-06-29: Család - :

Gyermekeink

Oszkár Ottó, Köpec. Kisgyörgy Zoltán felvétele
2017-06-29: Család - :

Borult a rend

A romániai foglalkoztatottaknak több mint fele nem a megszokott időszakokban dolgozik, hanem este, éjszaka, hétvégén vagy váltásokban – ismertette Diana Popa, az Országos Statisztikai Intézet szakértője.