Kihirdette Klaus Iohannis államfő tegnap a közalkalmazottak bérezéséről szóló új kerettörvényt, amely 2018 januárjára halasztotta az eredetileg júliusra beígért fontosabb béremeléseket. A jogszabály hatálybalépéséről szóló szokásos közleményt az elnöki hivatal ezúttal kiegészítette állásfoglalással is. Ez rámutat: egyértelműen szüksége van az országnak egy olyan törvényi keretre, amely rendet teremt a közalkalmazotti bérrendszerben és felszámolja a bértábla méltánytalanságait, ugyanakkor azonban a bérrendezésnek fenntarthatónak kell lennie.
„A közalkalmazottak bérezését szabályozó törvényt a Szociáldemokrata Párt vállalta fel parlamenti és kormányszinten egyaránt, a jogszabály a jelenlegi koalíció kormányprogramjának szerves részét képezi. Így az SZDP és az LDSZ felelőssége gondoskodni arról, hogy a béremelések ne veszélyeztessék az ország makrogazdasági stabilitását” – mutat rá az államelnöki hivatal. A közlemény szerint a jogszabállyal kapcsolatban felmerülő problémák megoldása a kormányra és a parlamentre hárul, és ugyancsak a kormánykoalíció felelőssége megbizonyosodni arról, hogy életbelépését követően a törvény a beígért hatással és eredményekkel jár majd, nem bontja meg a gazdasági egyensúlyt, és nem lesz negatív hatással a költségvetésre. Az államfő felhívja még a figyelmet, hogy a jogszabály elsődleges célja a közalkalmazottak bérezésével kapcsolatos problémák rendezése, anélkül azonban, hogy ezáltal újabb problémák merülnének fel. Ugyanakkor a törvény alkalmazásakor nem szabad eltekinteni Romániának a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében tett vállalásától, amelynek értelmében az államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék 3 százalékát.
A következő öt évben lépcsőzetesen bevezetendő, átlagosan több mint 50 százalékos béremelések többsége januártól esedékes, amikor az összes közalkalmazott bére 25 százalékkal, 2018 márciusától pedig a tanárok bére további 20, az egészségügyben dolgozóké pedig 75 százalékkal emelkedne. Az új bértábla magasabb béreinek bevezetése csak a magas rangú állami tisztségviselők esetében nem szenvedett halasztást. A legnagyobb, több mint 17 ezer lejes fizetése az államfőnek lesz, a legnagyobb és legkisebb állami fizetés aránya pedig az eddigi 15-ről 12-re csökken.