MagánvállalkozásKihívások között a Nadrágok völgyében

2017. július 5., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

Hosszú távra tervez Háromszéken az RGT cégcsoport, ennek egyik bizonyítéka, hogy az előző két évben több mint ötmillió eurót fordítottak technológiai bővítésre, csapatukhoz pedig folyamatos a csatlakozás lehetősége – hangzott el azon a rendezvényen, ahol együttműködő partnereik támogatását köszönték meg. Huszonnégy éve szereplője Háromszék gazdasági életének az RGT Románia, amelynek vezetői úgy látják, térségünk Délkelet-Európa készruhaiparának fontos központja lesz a jövőben is, a Szilikon-völgy mintájára egykor Nadrágok völgyének „keresztelt” körzet továbbra is termelőbázisuk marad.

 

Megyénk első, külföldi beruházásainak egyike 1992-ben Esztelneken jött létre, az RHM Pants készruhagyár 93 fős csapattal rajtolt, majd négy évvel később a megyeszékhelyen kezdte működését a cégcsoport következő gyára, a TTC. Itt első körben húszan, két hónappal később pedig már 116-an dolgoztak a termelésben. A közelében megépült, mosásra, vasalásra, színezésre szakosodott RGT-nél nyitáskor félszázan tevékenykedtek. A cégcsoport 2004-ben tovább bővült a baróti munkaponttal, ahol kezdetben 75 dolgozót foglalkoztattak. Háromszék egyik fontos ipari szereplőjeként 2000 és 2004 között 1700-an dolgoztak az RGT Románia gyáraiban, mára azonban 1087 főre apadt az alkalmazotti létszám.
Munkaerőhiány
Ez a jelenség más, a készruhaiparban tevékenykedő társaságoknál is ta­pasztalható – mutatott rá a pénteki rendezvényen Ema Alexa. Az RGT Románia értékesítési igazgatója többek közt a háromszéki önkormányzatok és intézmények képviselőinek mondott köszönetet a gyáraik számára fontos munkaerő-toborzásban tanúsított együtt­működésükért. Elmondta azt is, a cégcsoport dolgozói közel kétmillió nadrágot varrnak és további tízmillió darabot festenek évente, az előző években pedig a lohn-rendszerben történő gyártásról teljes mértékben átváltottak saját termékek előállítására.
A szükséges munkaerő biztosítását egyébként a ma kihívásának nevezte Frank Schaefer is, aki rámutatott: a folyamatos beruházások arra irányulnak, hogy dolgozóiknak segítségére legyenek, a fejlesztések révén ugyanakkor saját termékeik fenntarthatóságára is összpontosítanak. Az RGT Románia műveleti vezetője elmondta azt is, hosszú távú terveiket csak akkor tudják kivitelezni, ha rendelkeznek a szükséges munkaerővel. Mint az rövid ismertetőjéből kiderült, gyáraikban pillanatnyilag 120 dolgozót nélkülöznek, a csatlakozásra folyamatosan lehetőség van.
Visszatérők
A frissen beiktatott Tudose-kabinet által tervezett minimálbér-emelés kapcsán Ema Alexa lapunk kérdésére elmondta, úgy tudják, annak értéke 1650 lej lesz. „Nem ajánlunk minimálbért, mert ha csak ezt fizetnénk, nem találnánk munkaerőt a helyi piacon, a csapatunkhoz társulóknak így ennél magasabb juttatást kell biztosítanunk. Fontos számunkra, hogy a hazai piacon maradjunk, az utóbbi időben ugyan visszaesett az alkalmazotti létszám, de a most velünk dolgozó ezer kolléga mindegyikére számítunk” – szögezte le. Kifejtette azt is, a Háromszéken gyártott komplex termékeik kis szériában készülnek, úgynevezett prémium kategóriájú ügyfelek megrendelésére, ezt a jellegű munkát pedig csak az itteni munkapontjain tudja előállítani a cégcsoport. A munkaerő-vándorlás kapcsán az értékesítési igazgató annak ciklikusságát hangsúlyozta, nyáron ugyanis, amikor sok a külföldi, főként mezőgazdaság területéről érkező állásajánlat, dolgozóik egy része néhány hónapra inkább a szezonjellegű munkát választja. Ema Alexa rámutatott, az előző években érezhetően jelentősebb volt a szezonális munkaerő-vándorlás, mint most, a nyár végén visszatérő, korábbi munkatársait a cégcsoport ismét alkalmazza. „Fogadjuk őket, szükségünk van rájuk” – mondta. Javadalmazás tekintetében egyébként az RGT cégcsoport termelésben dolgozó munkatársainak nettó átlagfizetése – Ema Alexa tájékoztatása szerint – 1800 és 2200 lej között alakul.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1487
szavazógép
2017-07-05: Riport - Váry O. Péter:

A háromszéki mintakincs nyomában

Októberben lesz hét esztendeje annak, hogy a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Házban hét asszony megalapította a Háromszéki Fürge Ujjak Kézimunkakört. Azóta a tagok száma 42-re nőtt, az évek során jó néhány kiállítást rendeztek munkáikból, de „mellékesen“ kokárdakészítő műhelyt is szerveznek kisiskolásoknak. A kör tagjai igazi közösséggé kovácsolódtak, s ebben minden bizonnyal nagy szerepe van a vezetőnek, Gábor Évának – de közösségépítő tevékenységénél fontosabb erős hite abban, hogy a varrott kézimunkában igenis létezik saját háromszéki mintakincs. Tevékenységével tulajdonképpen a népi művészet egy mára jórészt feledésbe merült ágát élesztgeti, hogy a varrott terítők, abroszok, párnahuzatok újra „divatosak” kezdenek lenni, az nagyrészt az ő és a hozzá hasonló – a szó jó értelmében vett – megszállottaknak köszönhető. A Gábor Évával készített beszélgetést azzal a reménnyel tesszük az Olvasó asztalára, hogy a nagyszülők, szülők szekrények mélyén rejtőző hagyatéka nem válik az enyészeté, sem cipőpucoló ronggyá (mint lesz szó erről a későbbiekben), sem házalók nem vásárolják fel aprópénzért, mint történt az az elmúlt évtizedekben a régi bútorokkal. Hiszen egy nagymama varrta törülköző több, mint érzelmi töltetű emlék: történelmünk, tárgyi örökségünk része, és nem mellékesen az elveszejtett mintakincs fellelésének eszköze.
2017-07-05: Pénz, piac, vállalkozás - Ferencz Csaba:

Alacsony felhasználási ráta (Uniós források)

Az alig több mint kilencvenszázalékos felhasználási rátával az elmúlt uniós költségvetési ciklusban Románia a sereghajtó államok között van, még Bulgária és Csehország is megelőzte – áll a Román Nemzeti Bank jelentésében.