Grindeanu korlátozott jogkörökkel, de még hivatalban volt, amikor azt jelezte az alkotmánybíróságnak, hogy a szavazás titkosságára vonatkozó házszabályi előírás megsértése miatt szerinte alkotmányos természetű jogi konfliktus keletkezett az államhatalom két ága, a kormány és a parlament között. Az alkotmánybíróság elnökének írt levelében Grindeanu leszögezte: nem a voksolás eredményének megsemmisítését kéri, csak arra keres megoldást, hogy a törvényhozók a jövőben megszorítások nélkül, kizárólag a választóik érdekeit és saját meggyőződésüket szem előtt tartva adhassák le voksukat azokban az esetekben, amelyekben a házszabály titkos szavazást ír elő. Azt kifogásolta, hogy a Szociáldemokrata Párt törvényhozói a pártvezetés döntését végrehajtva látható módon adták le szavazataikat, ezt pedig – az esetleges „árulók” leleplezése érdekében – folyamatosan ellenőrizték is az urnák mellé kirendelt szociáldemokrata honatyák. A parlament álláspontja szerint Grindeanu már nem fordulhatott a kormány nevében az alkotmánybírósághoz, mert amikor ezt megtette, már megjelent a közlönyben, hogy a törvényhozók megvonták kormányától a bizalmat.