Olvasom Csath Magdolna elemző véleményét A világ boldogságszintje című, 2017. évi tanulmányról, és ebben három híres közgazdász – egy amerikai, egy brit és egy ausztrál – kutatásának eredményét, amely a világ 155 országában vizsgálta a boldogságszintet.
Ennek főbb mutatói az életszínvonal (amit az egy főre eső hazai bruttó termékkel mérnek), a születéskor várható és egészségesen leélt átlagos élettartam, a korrupció társadalom által érzékelt mértéke, a családi és társadalmi összefogás ereje, amikor valaki bajba jut, valamint az ember választási lehetőségei élete alakításával kapcsolatban. A felsorolt területeket a kutatócsoport egyrészt statisztikai adatok, másrészt kérdőíves felmérés segítségével elemezte.
Az összesítéssel kialakult rangsorban Magyarország a 75., Csehország a 23., Szlovákia a 40., Lengyelország a 46. helyen áll. A múlt évi, 2016-os elemzésben a 91. hely volt a magyaroké, a csehek a 27., a szlovákok a 45., a lengyelek pedig az 57. helyen álltak. A két évvel korábbi, 2015-ben készült tanulmányban még csak a 104. helyen voltunk, a csehek pedig a 31., a szlovákok a 45., a lengyelek a 60. helyen. Ezek voltak a visegrádi 4-ek tavalyelőtti, tavalyi és idei helyezései az elemzett 155 ország „versenyében”. Az idei, 2017-es listát Norvégia, Dánia, Izland és Svájc vezeti. Az előző két évben is ez a négy ország állt az élen, csak nem ebben a sorrendben. A vizsgált időszakban mind a négy visegrádi ország javított, de a legnagyobb előrelépés, 29 hellyel, Magyarországon következett be, amire mi, kettős állampolgárságú erdélyi magyarok is büszkék vagyunk!
Nagy figyelemmel kerestem az 1918-as egyesülés közelgő centenáriumának eufóriájában úszó Románia boldogságszintjét, de nagyítóval sem találtam rá. Talán az életszínvonalunk, az egy főre eső GDP okán maradtunk valahol hátul ebben az érdekes megmérettetésben? Talán a korrupcióban való elhíresülésünk miatt? Miért nem vagyunk a boldogságszint országainak élvonalában, csak találgatni tudom, csak sejtem, érzem, és gondolom!
