Nyolc kismesterséggel ismerkednek az asztaloknál - Albert Levente felvétele
Van olyan tábor, ahova nem frissen, tisztán és felpakolva érkezik a gyermek, hanem előbb meg kell mosdatni, és rendesen fel kell öltöztetni — aztán jöhet a többi nevelőmunka, amiből egy hét alatt remélhetőleg meg is ragad valamennyi. A Máltai Szeretetszolgálat e napokban félszáz 8—12 éves, rászoruló (nagycsaládos, árva vagy félárva) kisdiákot nyaraltat a még csak részben elkészült mikóújfalusi táborában.
A legtöbb gyermeknek nem is a jó levegő hiányzik otthon — hiszen sokan élnek falun —, hanem a törődés, odafigyelés, hasznos időtöltés, és erre elég nehéz rákapatni az alkoholista apáktól utcai csellengésbe menekülőket — közölte Tischler Ferenc táborvezető, aki ugyan a megye állami táboraiért is felelő ifjúsági igazgatóság feje, de most pihenésképpen, szabadsága alatt dolgozik e közösségben, amelynek egyik felnőtt önkéntese maga is hasonló környezetből érkező, valamikori táborlakó volt...
A festői völgyben, patak partján, erdő közelében fekvő táborban három úgy-ahogy bebútorozott, de mozgássérültek fogadására is alkalmas, mintegy húsz személyt befogadó ház van kész, négy most épül. A villanyt áramfejlesztő szolgáltatja, vízért azonban jó messzire, az ortodox templom előtti közkútig kell lemenni. A programot úgy állították össze, hogy a mozgalmasabb napokat elmélyültebb figyelmet kívánó tevékenységgel váltogatják: az akadályversenyt, számháborút kézművesség, az ügyességi és sportvetélkedőket logikai játékok követik. Kiscsoportos foglalkozást naponta kétszer tartanak, ilyenkor nyílnak meg a lelkek... A résztvevőket hosszas, februárban kezdődött folyamatban választották ki, igyekeztek valóban a leginkább elesetteket felkarolni. A Máltai Szeretetszolgálat sepsiszentgyörgyi szervezetének ez a tizedik, évfordulós tábora, de első a saját birtokán, ami jelentősen csökkenti a költségeket.
