Kisebb kutakodás után kiderült, az ok, amiért csak öt év után érkeztek meg a határozatok az érintettekhez, egyszerű: az adótörvénykönyv értelmében öt év után elévülnek ezek a tartozások, magyarán 2017. december 31. után bottal üthették volna a nyomát. Az érintettek köre egyébként nem korlátozódik a szabadfoglalkozásúakra és a szerzői jogdíjak nyomán jövedelmet megvalósító személyekre (akik között szép számban akadnak nyugdíjasok is), hanem ide tartoznak azok is, akik ingatlanok bérbeadásából, befektetésekből, osztalékokból vagy mezőgazdasági tevékenységekből valósítottak meg jövedelmet.
Az előírások érdekessége, hogy noha általánosan csak azok lennének kötelesek hozzájárulást fizetni, akiknek a havi jövedelme meghaladta 2012-ben a 740 vagy 700 lejt (a mezőgazdászok esetében), a rendelkezések egy csavart is tartalmaznak: amennyiben valakinek más forrásból is van jövedelme (fizetések, nyugdíjak), amelyekből szintén visszatartják a hozzájárulásokat, az említett alsó határ már nem érvényes, és fizetni kell. Itt meg kell említeni, hogy az egészség- és társadalombiztosítási hozzájárulás törlesztésének kötelezettsége ezen jövedelmi csoportoknál régebbi, 2003–2004 tájékán vezették be, és amíg a pénztárak hajtották be, nem is volt fennakadás. A 2012-ben elrendelt változás – melynek jogi kereteit csak 2013 júliusára sikerült teljes egészében működőképessé tenni az országos adóhatóság 938-as rendelete révén, mely bevezette a szükséges típusnyomtatványokat – megborította a rendszert.
A pénzügyminisztérium nem az első próbálkozásnál tart, két évvel ezelőtt is megkísérelték már behajtani a 2012-re érvényes összegeket, de akkor – a központi gazdasági lapok szerint – enyhén szólva különös helyzeteket szült a végrehajtás: Argeş megyében például tíz év alatti kiskorúak is adóhátralékról szóló határozatokat kaptak, másoknál a hozzájárulás mértéke meghaladta a megvalósított jövedelmet. Az összegeket pedig minden esetben a 2012 országos bruttó minimálbérhez viszonyítva határozták meg. Gyakorlatban ez annyit jelentett, hogy függetlenül a megvalósított jövedelemtől, havi 700 lejjel számoltak, ami 8400 lej éves megvalósítást jelent, ennek az 5,5 százaléka (az egészségbiztosítási hozzájárulás mértéke) pedig 468 lej. Az országos adóhatóság akkori vezetője, Gelu Diaconu az intézkedés felfüggesztése mellett döntött, és közben tisztázták, kik kötelesek fizetni és kik nem, illetve 2015 augusztusában kibocsátották a pénzügyi amnesztiára vonatkozó jogszabályt, amely mentesítette a fizetési kötelezettség alól azokat, akik már megkapták a vonatkozó határozatokat.

Fizetés előtt tisztázni
Az idén július folyamán kiállított adókivetési határozatok kapcsán Édler András György, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke tájékoztatott. Ő maga egyik családtagja révén érintett az ügyben. Az elnök az adóhivatalnál megtudta, a 2012-es átvételkor a biztosítópénztárak hibás adatbázist továbbítottak. A közpénzügyi igazgatóságok a 2015-ös bakit követően azt a megoldást választották, hogy a jövedelem alapján – mivel ez az egyetlen biztos adat, amivel rendelkeztek – meghatározták a hozzájárulás mértékét az év végi adókiigazítási eljárás szerint, majd előkészítették és kiküldték a határozatokat.
Édler szerint az érintetteknek jogukban áll tisztázni a 2012 során eszközölt befizetéseik helyzetét, erre a célra létezik egy típuskérés, melyet az adóhivatalnál a rendelkezésükre bocsátanak. A kérés egyúttal arra is vonatkozik, hogy a befizetett összegeket vegyék figyelembe a tartozás meghatározásánál, illetve azokat vonják le a végső összegből.
Debreczeni László, sepsiszentgyörgyi könyvviteli szakember, a Romániai Könyvszakértők és Mérlegképes Könyvelők Testülete háromszéki szervezetének tagja lapunk megkeresésére megerősítette a kamara elnöke által elmondottakat. Eszerint valóban pontatlan adatokat kapott a pénztáraktól az adóhatóság, és emiatt 2013 óta a „fejük felett lebeg” az egész behajtás ügye, idén pedig kimondottan sürgős lett, mivel az állami számvevőszék is felelősségre vonhatja őket az elmaradás és az elévülés miatt. Mivel a kivetés módja vitatható, emiatt dolgozták ki a kamara elnöke által is említett típusnyomtatványt, ami tulajdonképpen nem egy általánosan alkalmazandó folyamodvány, csak ezekre a helyzetekre vonatkozik. „Aki még nem tette meg, az mindenképp keresse fel a közpénzügyi igazgatóságot, kérje ezt a nyomtatványt – aminek kitöltése nagyon egyszerű, egy kockát kell »beikszelni«, illetve aláírni. Több példáról is tudunk, hogy a benyújtást követően jóval kevesebbet kell fizetniük, illetve a jóváírás után még visszajáró összeggel is számolhatnak” –tette hozzá a szakértő.