Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta: a rendezvény több mint egyszerű fesztivál, tulajdonképpen ünnep, hiszen a kürtőskalács korábban ünnepi sütemény volt. Ízletes falat, a székely gasztronómia szimbóluma, ugyanakkor hungarikum is, egyetlenegy nyelven lehet kimondani nevét, s az a magyar.
Az elnök felmutatta a két és fél évvel ezelőtt kiadott, Hantz Péter, Pozsony Ferenc és Füreder Balázs egyetemi oktatók által összeállított, a kürtőskalács kultúrtörténetét ismertető, A világ minden táján ismert székely-magyar sütemény című színes kiadványt. Emlékeztetett, a kürtőskalácsra utaló első ismert írásos dokumentum 1679-ből a Kolozs vármegyei Úzdiszentpéter faluból származik: „Kürtős Fánk Sütéshez valo fa nro. 1”. Nem sokkal később a süteményt már az erdélyi nemesség jól ismerhette, sőt, a moldvai vajda felesége arra kérette Apor Péterné Kálnoki Borbálát, küldjenek egy inast, aki megtanítaná „minden afféle sütögetésekre, a többi között kürtő kalátsra is”. A sütemény első receptje Daniel Istvánné gróf Mikes Mária 1784-es keltezésű, erdélyi szakácskönyvében bukkan fel először.
A tanácselnök még közölte, a rendezvénnyel kettős a céljuk, a székelyföldi imázsépítés mellett gazdasági vetületét is fel szeretnék lendíteni, hiszen jelenleg mintegy ezer székelyföldi család megélhetését biztosítja a kalácssütés és -eladás.
Grüman Róbert, a megyei önkormányzat alelnöke elmondta, idén a háromszéki turizmus éve kapcsán vendéglőműködtető vállalkozók fogalmazták meg az igényt, hogy a vendégforgalmi és kulturális kínálat mellett a gasztronómiát reklámozó minél több nagyszabású rendezvényt kellene szervezni. Így jött az ötlet, hogy egyesítsék a kürtőskalácssütő versenyt a borvízünneppel, és ezt új koncepció mentén teszik. A rendezvény célja kiválasztani Az év székelyföldi kürtőskalácsát. A versenybe Kovászna, Maros és Hargita megyei kalácssütők nevezhetnek be. Ennek súlya lesz, a nyertes cég a címmel reklámozhatja magát. A versenyt szakmai zsűri értékeli. A testület tagjai: Farkas Ferenc, a Diószegi pékség mestercukrásza, Bocskor István pékmester, a csíkszentmártoni Bocskor Pékség vezetője, dr. György Otília csíkszeredai gasztroblogger, egyetemi adjunktus, Horovitz Zsuzsa, a csernátoni Hanna panzió vezetője és Szőcs Ilona, a csernátoni Malomkert turisztikai központ vezetője. A rendezvénnyel az ország minden táján forgalmazott kürtőskalács minőségét is igyekeznek pozitívan befolyásolni.
Farkas Ferenc mestercukrász, a zsűri elnöke közölte: a versenyzőknek legalább tizenöt feltételnek kell megfelelniük. A pontok értékének egyharmadát a feltételek betartása teszi ki, kétharmad ún. vakzsűrizés eredménye, tehát nem fogják tudni, kinek a termékét kóstolják. Az év székelyföldi kürtőskalácsa címet a klasszikus kürtőskalácssütő versenyen lehet elérni. Itt cukormázas süteményt kell készíteni. Lesz kreativitásverseny is, amikor a fantáziára bízzák a dorongon sütött édesség receptjét, elkészítési módját.