Madrid tiltakozása ellenére a katalán parlament megszavazta a függetlenségi népszavazásról szóló törvényt szerda éjszakába nyúló ülésén Barcelonában. Carles Puigdemont katalán elnök szerdán késő este ki is írta október 1-jére a Spanyolországtól való elszakadásról szóló referendumot. A spanyol lapok szerint államcsíny történt, a madridi kormány az alkotmánybírósághoz fordul az ügyben.
A 135 fős helyi törvényhozásban az autonóm régiót kormányzó és az elszakadást támogató Junts pel Sí (Együtt az igenért) pártszövetség, valamint a nacionalista baloldali Népi Egység (CUP) 72 képviselője támogatta a javaslatot, amelyet ők terjesztettek be a parlamentnek. A törvényjavaslat szerda reggel került a parlament napirendjére, és egész nap tartó parázs és feszült vita után, éjszaka szavazták meg. A törvényjavaslat gyors keresztülvitelét az ellenzéki pártok jogszerűtlennek tartják. A szavazásnál három ellenzéki párt, a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt, a katalán szocialista párt és a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középutas párt képviselői elhagyták az üléstermet. Inés Arrimadas, a katalán parlamentben legnagyobb ellenzéki pártnak számító Ciudadanos helyi szervezetének elnöke a szavazás után bejelentette: bizalmatlansági indítványt nyújtanak be Carles Puigdemont katalán elnök ellen, hogy előrehozott választásokat lehessen tartani Katalóniában.
A katalán elnök késő este írta ki a referendumot október 1-jére. A helyi parlament épületében tartott eseményen részt vett a katalán autonóm kormány összes tagja, és mindnyájan aláírták a népszavazás kiírásáról szóló dokumentumot. „Ez a nagy remény pillanata” – fogalmazott az aláírást követő sajtótájékoztatón Carles Puigdemont. Rövid beszédében hangsúlyozta: senkinek sincs hatalma, hogy elvegye a döntés jogát. „Nem hagyjuk magunkat megfosztani a demokráciától. Nem hagyjuk megsemmisíteni emberi jogainkat” – mondta, hozzátéve: Katalónia demokratikusan fog dönteni jövőjéről.
Katalónia kormánya nem először készül függetlenségi referendumra. A spanyol alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére 2014. november 9-én „alternatív népszavazás” címen rendezett referendumot, hogy megtudja, mennyien támogatják a történelmi régió elszakadását Spanyolországtól. A 7,5 milliós lakosú Katalóniában akkor az 5,4 millió választásra jogosult kevesebb mint fele, 2,3 millió szavazó vett részt a voksoláson. A függetlenséget és az elszakadást közülük mintegy 1,8 millióan (80 százalék) támogatták. A katalán kormány utoljára júliusban készíttetett hivatalos felmérést a függetlenség támogatottságáról Katalóniában, akkor a megkérdezettek többsége nem támogatta az elszakadást Spanyolországtól.
A központi spanyol kormány szerint Katalónia azért nem rendezhet népszavazást a függetlenségről, mert az sérti a spanyol nép nemzeti szuverenitását, arról csak egy országos referendumon lehetne dönteni, amit viszont a katalán vezetés nem fogadott el. Madrid az alkotmánybírósághoz fordul a katalán önrendelkezési népszavazás kiírása, illetve a referendum megrendezését szabályozó törvény miatt – jelentette be a spanyol miniszterelnök madridi sajtótájékoztatóján kormánya tergnapi rendkívüli ülését követően. „Ami nem törvényes, az nem demokratikus” – fogalmazott Mariano Rajoy, aki nyilatkozatában többször hangsúlyozta: a katalán referendumot nem fogják megrendezni.
A miniszterelnök tájékoztatója előtt a spanyol főállamügyész „az illegális önrendelkezési népszavazás kiírása” miatt büntetőeljárás kezdeményezését jelentette be a katalán kormány tagjai ellen.
