Nem vagyok állatgyűlölő, magam is állattartó gazda voltam, szeretem ezeket a lényeket, akár háziakról, akár vadakról van szó, de mindennek van egy határa. Amikor emberi életek, háziállatok élete forog veszélyben, amikor a túlszaporodott vadak a terményt pusztítják, akkor tenni kell a kártékony invázió ellen, ellenkező esetben a többségben élők, az adófizető polgárok vannak kiszolgáltatva. Állítólag 6800 medvéről tudnak, de ennél biztosan többen vannak, 78 százalékuk pedig Székelyföldön él; Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyében. Ez a populáció lassan tönkretesz mindent, a gazdáknak le kell mondaniuk a terményekről, az állattartóknak jószágaiktól, s akkor mi lesz a sorsuk? El kell menniük külföldre. Nem elég, hogy mindenféleképp zaklatnak, de még a vadállatokkal is kiűznek az országból!
A természetvédőknek, az állatvédők egyesületének nincs felelősségtudata? Csak akadályozzák az ember és az állatvilág kiegyensúlyozott életvitelét. Magukat minősítik – vagy talán ebből élnek?
Id. Jáger Árpád, Felsőrákos