Ki Úrkútja vizét issza...

2017. szeptember 19., kedd, Faluvilág

Ahol van történelmi múlt, ott kerül alkalom, hogy a mindennapok rohanása mellett felújítsanak egy-egy régi, helyi szokást. Így történt Maksán is, ahol százados hagyomány elevenedett meg, s ami a legfontosabb, nem egy-két érdeklődő láttára, hanem a helybeli Orbán Balázs-iskola tanulói részvételével, iskolakezdő kirándulás okán. Jobban nem is lehetett volna, hiszen ez a tanulónemzedék több évtizedre előreviszi nemcsak a múlt, hanem a jelen történéseinek emlékét is.

  • Orbán Balázs nevét viselő iskola
    Orbán Balázs nevét viselő iskola
  • Nincs hiány tervekből, de gondokból sem a maksai községházán
    Nincs hiány tervekből, de gondokból sem a maksai községházán
  • Fejér Ibolya
    Fejér Ibolya
  • Deszke János polgármester. Albert Levente felvételei
    Deszke János polgármester. Albert Levente felvételei

A névadó nyomdokán
Orbán Balázs, a maksai iskola névadója is meglátogatta a Csobot pataka sziklából felfakadó forrását: „E forrásnak főfájásokat gyógyító erőt tulajdonítottak – írja. – A forrás mellett óriási bükkfa állott, melynek ágaira – miután megmosakodtak a szent forrás vizében – bogot kötve mondani szokták, hogy: akkor fájjon fejem, mikor a bog kioldódik. Amikor nyílni kezdett a természet – áldozócsütörtökön – valóságos búcsújáró hellyé lett a forrás környéke. Nemcsak Maksáról, hanem a szomszéd falukból is összesereglik a nép, s zeneszóval vonul az Úrkútjához. A főfájósok mosakodnak, a fiatalság pedig gondatlanul tánczol és mulat.”
Kakas Zoltán Maksán élő néprajzkutató mesélt általában a népi víztiszteleti szokásokról és erről a régi helyi szokásról is a tanulóknak – tájékoztatott Fejér Ibolya, a csapatot vezető-felügyelő pedagógus. Velünk volt a tulajdonképpeni kezdeményező, Györgyi Zsolt tiszteletes úr is. Sajnos a kellemetlen időjárás miatt nem tudtunk éppen áldozócsütörtökön kimenni. Annyi bizonyos, hogy ez a régi népi szokás újra meg fog honosodni – örvendezett az iskola igazgatója, Szotyori Réka.
„Érdekes, hogy Maksán már csak az idősebbek emlékeztek az Úrkútjához kapcsolódó eseményekre – mesélte Deszke János polgármester –, mert a tavaly alig akadtam rá a csodatevő forrásra, pedig gyerekkoromban többször jártam ott. Megváltozott a táj, a gaz és a növényzet eltakarta a helyszínt. Kis erőgépemmel meg kellett keresnem a köpűbe foglalt forrást, a mellette álló sziklát, és lefolyóárkot ástam, hogy keljen életre a vize.”
Pityókaszedés közepén érkeztünk Maksára. Mindenütt tele volt a határ izgő-mozgó, serénykedő emberekkel. Garmadával sorakoztak a nadrágszíjparcellákon a szebbnél szebb piros és fehér gumókkal tele zsákok. Nagy gond a termés megfelelő raktározása, de még nagyobb a pityóka értékesítése: Alsó-Háromszéken egy felvásárló sem ígér 35 báninál többet a krumpli kilójáért. Annyiért semmiképp sem lehet odaadni az alapélelmiszert – ez a termelők egybehangzó véleménye, várni kell. Szépen eresztettek a kalászosok, de a búza kilónkénti ára is alacsony: 60–65 bani. Szép a kukorica, de ami ritkán történik meg, itt is megjelentek az erdei vadak, s mi több, a medve is a maksai határban.

 
Gondok a tanácsban
– mármint a községközpontban s a vele összeépült Eresztevény és a Csente-hegy alatti Sepsibesenyő alkotta testületben.
– Mi az, amit az eltelt rövid idő alatt sikerült kivitelezni, és mire van kilátás? – érdeklődtünk a tennivalók felől az elöljárótól.
– A megyei tanács támogatása révén új aszfaltréteg került a Maksán áthaladó bekötőútra – mondta –, fel egészen a tóparti üdülőövezetig. Ez tulajdonképpen a 121-es megyei út egy szakasza. Évek óta húzódik az aszfaltozás folytatása az eltérőn át Besenyőig, majd Angyalosig, ami nagyon megkönnyítené a vidéken a közlekedést. Ugyancsak ennek az útnak része az a szakasz is, amely Maksát köti össze a Lécfalva határába megépült korszerű hulladéktároló érintésével a várhegy-lécfalvi aszfaltozott útszakasszal. Sajnos nagyon keskeny ennek a maksai tömbházak előtt elhaladó része, s mert arról van szó, hogy részben éppen Maksán keresztül fogják szállítani a szemetet a tárolóhoz, a lakosság egy részének már most aggodalmat okoz, hogy késik ennek az útszakasznak az aszfaltozása. Értesüléseim szerint a munkálatra pályázó, vesztes cégek óvásai okozzák a késedelmet. A köz­ség közművesítése lenne a következő legfontosabb lépés. Ebben elsőbbsége van az ivóvízhálózatnak – emelte ki Deszke János. Kiépítése a megyei Aquacov cég programjában szerepel. A vizet Sepsiszentgyörgy hálózatából kapnánk, amely egy, az Óriáspince-tetőn elhelyezett tartályból látná el a települést. Ezt követné majd a már megépített  szennyvízhálózat és ülepítőközpont beüzemeltetése. A tavaszi munkálatok idején sáncoltunk, bekerítettük az orvosi rendelőt, melléje parkolót építettünk, kerítés került az óvoda köré is, játszótérrel láttuk el.


Szüreti mulatság, kopjaavató
Az önkormányzat református egyházközséggel kötött egyezsége alapján a tanács használatba vette a helybeli régi kultúrotthont, s tervben van annak tatarozása, elvégzik a legfontosabb felújításokat. Szeptember 16-án műsorral egybekötött szüreti bállal nyitották meg az őszi kulturális idényt.
– Jól sikerült, nagyon jó hangulat volt – tájékoztatott Bartha Hanna. – A Maksai Ifjúsági Egyesület tagjaival közösen szerveztük, szekerekkel vonultunk át a szomszédos Lécfalvára, fel Sepsibesenyőre és le Eresztevénybe. Szüreti bállal zártunk Maksán.
És még ezzel sem teljes az eltelt események sora, mert szeptember elején helyi önkormányzati küldöttség látogatott el a Tisza-tó partján, festői környezetben elterülő Heves megyei Sarudra, ahol előzetes egyeztetés alapján testvértelepülési szándéknyilatkozatot kötöttek. Nagy szertettel fogadták a székely küldöttséget – tájékoztatott Molnár Hajnika, a küldöttség tagja. Jövő hónap derekára, október 15–16-ára várják Maksára a sarudiak viszont­látogatását, a tervek szerint emlékkopja-állításon vesznek rész Gábor Áron eresztevényi obeliszkje mellett, ismerkednek a történelmi székely faluval, a környék általános érdeklődésre számot tartó értékeivel. Ez alkalommal öt új faragott emlékkel gazdagodik az eresztevényi kopjafaerdő, amelyeket jeles személyiségek állíttatnak és papi avatóáldás szentelnek fel. Ezt hálaadó istentisztelet követi október 15-én 11 órai kezdettel az Isten segedelmével felújított maksai református templomban.


Maksáról is fölszáll a páva
– Ki más tudna bővebben tájékoztatni a Fölszállott a páva népzenei és néptáncvetélkedő, tehetségkutató program egy kisebb csoportjának maksai látogatásáról? – kérdeztük tiszteletes Györgyi Zsolt maksai református lelkipásztort, akinek kislánya a Cickom énekegyüttes egyik sikeres szereplője.
– A siker kapcsán hívtuk meg Mak­sára a Fölszállott a páva egy eléggé népes csoportját, akik az említett október 15-ei istentisztelet után a templomban bemutatják régebbi produkciójukból össze­állított műsorukat. Bizonyára többen emlékeznek a Haraszti ikrekre, a moldvai Trunkról származó különdíjas Gyúr Gabriellára, a pusztinai Bálint Róbertre, a tehetséges, virtuóz cimbalmos Horváth Áronra és természetesen ezúttal a maksai és székelyszenterzsébeti kislányokból álló Cickom énekegyüttesre. Jelen lesznek kísérőik, Juhász Erika és a közismert Nyisztor Ilona is.
Október gazdag lesz ünnepi eseményekben. A maksai egyházközség és a zömében református vallásban élő faluközösség készül arra, hogy méltóképpen megünnepelje a reformáció ötévszázados évfordulóját. Október 29-én ünnepelünk – tudtuk meg Györgyi Zsolt lelkipásztortól. Emlékkopját állítunk az esemény tiszteletére a templom előtti téren. Öt új facsemetével ültetjük be azt a helyet, ahonnan kivágtuk a régi, elöregedett faóriásokat. Az öt jelképes szám: minden fa egy évszázadot szimbolizál, a reformnáció óta lepergett ötszáz év legfontosabb üzeneteire emlékeztetik a jelenlevőket és az utánunk jövő emberöltőket.

Hozzászólások
Szavazás
Részt kíván-e venni a májusi európai parlamenti választásokon?







eredmények
szavazatok száma 220
szavazógép
2017-09-19: Magazin - :

Elhunyt a legidősebb magyar fotóművész

Életének 104. évében Hollandiában elhunyt Ata Kandó. A legidősebb magyar fotóművész haláláról – unokája közlése alapján – Földvári Gergely zeneszerző értesítette az MTI-t.
2017-09-19: Gazdakör - Bokor Gábor:

Falu a városban

Sikeres volt a hétvégi agrárrendezvény, ha csak egy napra is költözött városra a falu – a sepsiszentgyörgyi AgroFeszt alkalmával –, a résztvevők megjegyezhették: vidék nélkül nincs urbánus élet. Az érdeklődést a látogatók száma mutatja, vasárnap közel tízezren keresték fel az állatsimogatót, szarvasmarhaszemlét, gépkiállítást, termékvásárt, s nem utolsósorban a lacikonyhát.