A magyar reformáció öt évszázada

A négynyelvű – magyar, angol, német és francia – kiállítást külképviseletek, illetve magyar kulturális intézetek mutatják majd be szerte a világon. A kiállítás molinókon ismerteti a protestantizmus előzményeit, kialakulásának körülményeit, egyháztörténeti jelentőségét, szerepét a magyar történelemben, az egyház és a társadalom megújulásában. Bemutatja, hogy a Habsburg- és az Oszmán Birodalom közötti hatalmi harcok árnyékában, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György fejedelem uralkodásának idején miként válhatott az Erdélyi Fejedelemség a protestantizmus központjává. A tárlat megemlékezik az 1568-as tordai országgyűlésről, foglalkozik azzal, miként hatott a reformáció a történetírásra, a tudományos életre, a magyar nyelvre és irodalomra, illetve a zenére. Emellett bemutatja a magyar protestantizmus nagy alakjait, a nagy múltú kollégiumokat és azok néhány híres tanárát és diákját, vázolja a peregrináció jelentőségét.
A magyarság számára a reformáció nem csupán a megújulás, hanem a megmaradás lehetőségét is jelentette – mondta Íjgyártó István kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár a tárlat megnyitóján. A széttagolt országban az anyanyelvű vallásgyakorlás másfél évszázad alatt nemzetmegtartó erővé vált. Íjgyártó István kiemelte: a kiállítással a minisztérium megemlékezik az Erdélyi Fejedelemség korát messze megelőző egyházpolitikájáról, amellyel a világon elsőként engedélyezte az evangélium korlátozás nélküli hirdetését, a szabad prédikátorválasztást, majd a lutheránus, a kálvinista és az unitárius mellett a római katolikus vallás szabad gyakorlását is.