A minimálbér, a minimálnyugdíj, a nyugdíjpont és a gyermeknevelési segély összegének emelését, illetve a nyugdíjalap második pillérébe jutó hozzájárulások csökkenését írják elő azok a sürgősségi kormányrendeletek, melyeket Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter terjesztett be első olvasatra a kormányülésen. A tárcavezető mellett Ionuţ Mişa pénzügyminiszter is a pénzügyi törvénykönyvet érintő több módosítást tartalmazó rendelettervezetet terjesztett be, mely egyebek mellett a személyi jövedelemadó 16 százalékról 10-re való mérséklését, illetve a társadalombiztosítási hozzájárulásnak a munkavállalóhoz való átutalását írja elő.
A munkaügyi miniszter szerint beterjesztett rendelet értelmében 2018. január 1-jétől 1900 lejre nőne az országos bruttó minimálbér. Lia Olguţa Vasilescu szerint ezzel az intézkedéssel elkerülhető lesz, hogy az állampolgárok fizetését befolyásolják a munkavállalókra terhelt járulékok. „Az összeg megfelelő a kormányprogramba foglalt összegnek, amelynek értelmében 1550 lejre nőtt volna 2018. január 1-jétől, azonban akkoriban nem vették figyelembe annak a lehetőségét, hogy a munkáltatóról a munkavállalóra hárítják át a társadalombiztosítási járulékok munkáltatói részének kifizetését” – érvelt a tárcavezető. Szintén első olvasatra terjesztette elő Vasilescu azt a sürgősségi kormányrendeletet is, amely szerint jövő év elejétől 1233 lej helyett 1250 lej lesz a legalacsonyabb gyermeknevelési segély értéke. A munkaügyi miniszter másik javaslata szerint a legalacsonyabb nyugdíj értékét 640 lejre emelnék, a nyugdíjpont értéke 2018. július elsejétől eléri az 1100 lejt. Vasilescu szerint utóbbi rendelkezések a magánnyugdíjalaphoz való hozzájárulás 5,1 százalékról 3,7-re való csökkentésével „egy csomagban” érkeznek. Lia Olguţa Vasilescu rámutatott: A csökkentés nem fogja befolyásolni a hozzájárulás jelenlegi értékét. Pontosabban, a ma befizetett összeg jövőre is legkevesebb ugyanannyi lesz, az arány csökkentésére a bruttó bér 20 százalékos emelése miatt van szükség.
Ionuţ Mişa pénzügyminiszter a maga részéről elsősorban azt jelentette be, januártól a személyi jövedelemadó 10 százalékra csökken, és ez nemcsak a fizetésekre lesz érvényes, hanem más bevételi forrásokra is, mint a nyugdíjak, bérek, kamatok vagy mezőgazdasági tevékenységek. Mişa szerint 4,85 millió alkalmazottat, 10 millió banki betétekkel rendelkező személyt, negyedmillió kétezer lejnél magasabb nyugdíjban részesülőt, félmillió szellemi szabadfoglalkozású személyt, illetve minden állampolgárt, aki bérbe adott lakással vagy területtel rendelkezik, minden mezőgazdasággal foglalkozó személyt és vállalkozást érint a csökkentés. A pénzügyminiszter szerint egy másik pénzügyi intézkedés a minimálbérrel rendelkező személyeket érinti, akik ezután „több pénzzel maradnak a kezükben az adók és illetékek levonását követően”. Esetükben az adómentes összeg 300 lejről 510 lejre fog emelkedni. Azok esetében, akik gyereket vagy más személyeket tartanak el, még további 160 lej adódik hozzá a mostani 100 lejes értékhez képest – magyarázta a miniszter. A rendelkezések között szerepel továbbá hogy az egymillió eurónál kevesebb árbevételt megvalósító cégek ezentúl a 16 százalékos nyereségadó helyett egyszázalékos bevétel alapú társasági adót fizetnek. Mişa szerint 450 ezer vállalkozást érint ez a lépés.
A tárcavezető emellett a társadalombiztosítási járulékot érintő változásokról is szólt. Eszerint a jövő év elejétől a bruttó bér 37,25 százalékára csökken a járulék mértéke a jelenlegi 39,25 százalék helyett, ráadásul a befizetés kötelezettsége szinte teljes egészében a munkáltatóra terhelődik át. A munkáltatónak a hozzájárulás 2,25 százalékát kell majd munkabiztosítási hozzájárulás címén befizetnie az államkasszába.
A pénzügyminiszter ugyanakkor azt is bejelentette: mostantól a kormány – az unió 2016-os irányelvét követve – azokat az összegeket is megadózza, amelyeket a multinacionális cégek külföldre utalnak át.
