A László Kámán Gombászegyesület és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum szervezésében szombaton tartott hagyományos gombanap középpontjában a tölcsérgombák álltak, de a program nem csak róluk szólt: az egyesület tagjai által készített fényképekből gombafotó-kiállítás nyílt, akadt – szó szerint – csemege a gasztronómia iránt érdeklődők számára is, a gyermekek pedig mesének és vetélkedőnek örvendhettek.
Az egész napos rendezvény reggel háromnegyed kilenckor kezdődött, amikor az igencsak különböző korosztályú társaság a Művészeti és Népiskola előtt gyülekezett, hogy autóbuszra szálljon és sugásfürdői gombásztúrára induljon. Hogy novemberben sem fukarkodik a természet, termésével ebben a barátságtalan időben is megajándékoz, az jól látható volt a múzeumban kiállított szépen fejlett egyedeken.
A túra kipihenéseként és mondhatni jutalmául a múzeumba betérőket az egyesülettel rég együttműködő Bástya és a Park vendéglő munkatársai fogadták gombás ételekkel, majd Zoltán Sándor Gyakoribb, érdekesebb tölcsérgombáink, Zsigmond Győző pedig Néhány tölcsérgombánk a magyar néphagyományban címmel tartott vetített képes előadást. Bár a szakemberek színesen szólva, érdekfeszítően ismertették a tölcsérgombák változatos családjára vonatkozó részleteket – hol, milyen környezetben találhatóak, milyen feltételeknek kell teljesülniük, hogy jól érezzék magukat s bőven teremjenek, van-e köztük mérgező vagy nem ehető, ízük mihez fogható –, a termet megtöltő közönség fiatalabbik része akkor jött igazán izgalomba, amikor Fedor Ilona Gomboszi című mesekönyve került bemutatásra. A budapesti pedagógus, író színezős mesekönyve különös világba repít: a gyilkos galóca kalapján született kis boszorkány, Gomboszi, Hamvaska, Pille, Boszigáncs, Nünike, Haragomba és társaik kalandjai láthatóan lekötötték a gombaismereti vetélkedőre érkező III–VIII. osztályos diákokat, akik tapssal fejezték ki tetszésüket egy-egy részlet felolvasásakor. Mint kiderült, a történeteket a szerző kisfia követelte ki: csak akkor volt hajlandó elaludni, ha az édesanyja számára külön kitalált meséket. Fedor Ilona úgy nyilatkozott az őt faggató Bartha Zonga muzeológusnak és a Székely Nemzeti Múzeum gazdasági igazgatójának, Mihály Juditnak, hogy a történeteken sosem kellett igazán gondolkodnia, „szinte maguktól jöttek”.
Az esemény zárómozzanataként a gyerekek vetélkedője is jó hangulatban telt, a helyszínen tanultakból sok minden megragadt fejükben, a feltett kérdésekre könnyen adtak jó válaszokat.
