A jelenlegi szabályozás értelmében a bérekből befolyó személyi jövedelemadó 41,7 százaléka a települési önkormányzatoknál marad, 11,2 százalék a megye kasszájába kerül, 18,5 százalékot pedig a nem elegendő saját bevétellel rendelkező önkormányzatok között osztanak szét. A módosítás elsősorban a városok bevételét nyirbálja meg, minél nagyobb és fejlettebb egy település, annál inkább érzi majd a jövedelemkiesést. Háromszéken is elkezdték már a becsléseket a polgármesterek, s bár még reménykednek, hogy észszerű költségvetés-kiegyenlítést alkalmaz a kormány, számolnak azzal, hogy jövőben jelentősen kevesebb jut beruházásra, mint idén.
Sepsiszentgyörgy
Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád múlt héten jelezte, a kormány kompenzációs ajánlata ellenére a megyeszékhelyet két szempontból is veszteség éri az adóreform nyomán. A városvezető szerint nem helytálló a Tudose-kabinet állítása, miszerint 2018-ban a felajánlott megoldás után abszolút értékben nem kapnak kevesebb pénzt az önkormányzatok a személyi jövedelemadóból. Az ajánlat, amely szerint a kieső bevételt a kormány pótolja, de úgy, hogy abból levonja a 2016 végén az önkormányzat számláján található összeg felét, tulajdonképpen kedvezőtlen helyzetet teremt. Az év végén ugyanis az önkormányzatok egy részénél elég nagy összeg marad elköltetlenül egyebek mellett a közbeszerzési eljárások miatti fennakadások nyomán, illetve tartalékként az uniós pályázatok önrészeire. Ennek egyenes következménye, hogy a kormány által biztosított pótlás valószínűleg kismértékű lesz, vagy esetenként el is maradhat. A másik veszteség abból fakad, hogy a jól gazdálkodó önkormányzatoknál a személyi jövedelemadóból származó bevétel minden évben nő, Sepsiszentgyörgy esetében általában legkevesebb 10 százalékkal. Ezt az összeget jövőre indulásból elveszíti az önkormányzat, erre ugyanis a kiegyenlítés nem terjed ki. Antal Árpád szerint Sepsiszentgyörgy esetében nagyjából hétmillió lejes veszteséggel számolhatnak a 2018-as évre. Beruházásokra levetítve ez nagyjából „két Gyöngyvirág utca” teljes korszerűsítési költségét jelenti.
Kézdivásárhely
„Nagyon el vagyok keseredve, mivel a céhes város jövő évi költségvetését rendkívül súlyosan érinti a szemelyi jövedelemadó csökkentése, hiszen az eddig érvényes törvénykezés szerinti visszaosztásból tizennégy millió lej folyt be a helyi költségvetésbe, jövőre csak nyolcat kapunk, így hatmillió lejjel kevesebből kell gazdálkodnunk” – mondotta érdeklődésünkre Bokor Tibor polgármester. Szerinte az intézkedés elsősorban a beruházásokat érinti majd, a megemelt béreket mindenképpen ki kell fizetni, ezért egyetlen tétel, ahonnan el lehet venni pénzt, a beruházás. Az elöljáró szerint a kompenzációs megoldás csak mese, és abban reménykedik, hogy a megyei jogú városok polgármestereinek tiltakozása nyomán módosítják a kormányrendeletet.
Kovászna
Pontos számítást még nem végeztek, de az már biztos, hogy Kovászna költségvetését is negatívan érinti a januártól életbe lépő „adóforradalom”, és a kilátásba helyezett pénzügyi kiegyenlítés rendszere sem sokat enyhít a gondokon – mondta el érdeklődésünkre Gyerő József polgármester. Számításaik szerint Kovászna költségvetése valószínűleg 1,7–1,8 millió lejes bevételtől esik el a jövedelmi adók csökkentésével, ami jelentős része az eddigi tízmilliós összbevételnek. „Ha kisebb lesz a város költségvetése, az elsősorban a beruházások rovására megy, a fizetéseket nem lehet csökkenteni, a fenntartási költségeket is csak egy bizonyos szintig lehet szűkíteni, így a fejlesztések terén lesz visszaesés” – értékelte Gyerő.
Barót
Lázár-Kiss Barna András polgármester szerint Barót is érezni fogja az új adópolitika hátrányos mivoltát, ám abban reménykedik, a jövedelemkiesés nem lesz akkora, hogy a legjelentősebb beruházások megvalósítását döntően befolyásolná. „Barót általában több pénzt kap a visszaosztásból, mint amennyi megilletné, azaz valamelyest akkor is jobban járunk, ha visszavesznek belőle. Amúgy nem vagyok biztos abban sem, hogy minden a leszögezettek szerint fog történni, hiszen a kormány eddig sem vitte véghez következetesen vállalásait – ezért bízhatunk abban, talán most sem fogja” – nyilatkozta a városvezető.
Nagyközségek
Nem biztos, hogy az új rendelkezések életbe lépnek – véli Ráduly István, Uzon község polgármestere. A sürgősségi kormányrendelet elhamarkodott lépés volt, a civil társadalom és szakemberek hatására módosítások következhetnek. Nem találja drasztikusnak a helyzetet, lehet, sokan elsietve kritizálják – mondta Ráduly. Ha viszont minden marad az elképzelés szerint, főként a városokat érinti az intézkedés, hisz itt található a legtöbb munkavállaló. Vidéken kevesebb a vállalkozás, Uzon esetében 200 kereskedelmi egységről beszélhetünk, közülük 90-en egyéni vállalkozásként működnek. Sok község és város is a csőd szélén áll, de ez nem vonatkozik Uzonra. A megnyert pályázatokból több millió euró vissza nem térítendő támogatás folyt be a község számláira – igaz, hogy a befektetések el nem számolható tételeit a községnek kell állnia saját bevételeiből. Ha az előttünk álló három esztendőben sikeresen teljesítik a pályázatokat, Uzon következő 68 évre szóló költségvetésével egyenértékű pénzt használhatnak fel – mondta Ráduly.
Erdővidék legjelentősebb községe, Bardoc polgármestere, Balázsi Dénes szerint a jövedelemadó hatszázalékos csökkentése természetesen negatívan befolyásolja a jövő évi költségvetésüket, de abban reménykedik, a kormány legalább a legkisebb bevételkiesést is megérző közigazgatási egységek, a községek számára kompenzálni fogja azt. „Úgy látom, a kormány ezt a tervét mindenképp végig fogja vinni, ezért csak abban reménykedhetünk, hogy még időben kidolgoz valamilyen megoldást, ami által legalább a községek számára megtérítenék a veszteséget. Előzetes számításaink szerint minket talán kevésbé érint, csak 32–35 ezer lejjel lesz kisebb a költségvetésünk, de minden bizonnyal sokaknak fáj majd a módosítás” – mondotta az elöljáró.

Összeállította: Bokor Gábor, Iochom István, Hecser László és Nagy D. István