Románia az Európai Bizottság (EB) több ajánlását is megfogadta, és jelentős haladást ért el a korrupció visszaszorítását és az igazságszolgáltatást érintő reformokat illetően, de további előrelépésekre van szükség ahhoz, hogy lezárják az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust (CVM), amelyet a brüsszeli bizottság a korrupció elleni romániai és bulgáriai fellépés és az igazságügyi reformfolyamat megfigyelésére hozott létre – jelentette ki Frans Timmermans, az uniós végrehajtó testület első alelnöke tegnap Brüsszelben. A jelentés kapcsán itthon egymásnak ellentmondó nyilatkozatok születtek.
Timmermans a bizottság Romániáról kiadott jelentését ismertetve elmondta, szükség van a megkezdett reformintézkedések folytatására, mivel az uniós testület arra a következtetésre jutott, hogy az ajánlásokat Bukarest csak részben, egyelőre nem kielégítően teljesítette, noha jelentős, bizakodásra okot adó lépéseket tett a jogállamiságot biztosító intézményeinek megerősítése terén.
A bizottság 12 pontos ajánlásában foglaltak szerint előremutató a közbeszerzések ellenőrzésének rendszere és a korrupció elleni fellépés számos rendelkezése. Az átfogó reformok lendülete ugyanakkor megtorpant, lassítva ezzel a fennmaradó ajánlások teljesítését, ami azt a kockázatot hordozza magában, hogy újra meg kell nyitni az ellenőrzést olyan területeken is, amelyeket a 2017. januári értékelésben már lezártnak tekintettek. Az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő kihívások továbbra is komoly aggodalomra adnak okot – húzta alá az alelnök. Timmermans elmondta, a bizottság továbbra is azon a véleményen van, hogy az eddig elért eredményekkel, továbbá az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartását szem előtt tartó politikai irányítással folytatott együttműködés révén Románia képes lesz teljesíteni az ajánlásokat, és lezárható lesz az uniós mechanizmus a bizottság 2019-ben lejáró mandátumának befejezése előtt.
Frans Timmermans az ugyanebben a témában Bulgáriáról kiadott bizottsági jelentést ismertetve hangsúlyozta, hogy Szófia jelentős lépéseket tett az igazságszolgáltatás reformja és a szervezett bűnözés visszaszorítása érdekében. Hozzátette ugyanakkor: Bulgáriának továbbra is a korrupció elleni harcot kellene legfontosabb célkitűzésévé tennie. A múlt év végén megvalósított reformok eredményei által kiváltott lendületet Bulgáriának sikerült megtartania. Következetes politikai irányítás és a reformok folytatása mellett képes lesz arra, hogy teljesítse és kielégítően megfeleljen a bizottság CVM-ben előirányzott ajánlásainak. Az uniós bizottság szorosan együttműködik a román és a bolgár hatóságokkal az uniós mechanizmus által kitűzött célok eredményeinek megőrzése és a megkezdett folyamatok befejezése érdekében, hogy a 2018 végén várható újabb ellenőrzéseket követően lezárhatók legyenek a vizsgálatok – tette hozzá a bizottsági alelnök.
Figyelmeztetés vagy elismerés?
Klaus Iohannis államfő súlyos figyelmeztetésként, míg Tudorel Toader, a szociálliberális bukaresti kormány igazságügyi minisztere az előrelépések elismeréseként értelmezte tegnap az Európai Bizottság közzétett jelentését a romániai igazságszolgáltatásról és korrupcióellenes harcról.
Az elnöki hivatal közleményében azt hangsúlyozza: a brüsszeli országjelentés valójában azt állapítja meg, hogy 2017 elvesztegetett év volt az EB által korábban megfogalmazott 12 ajánlás teljesítésében, ha pedig a kormány és a parlament nem változtat az igazságszolgáltatással szembeni magatartásán, Románia visszalép a korrupcióellenes harcban. Iohannis szerint Romániának az igazságszolgáltatás terén tett eddigi erőfeszítéseit olyan politikusok veszélyeztetik, akik nem értik meg, hogy nem saját érdekeik érvényesítésére, hanem a közjó szolgálatára kaptak felhatalmazást. Az államfő leszögezte: minden rendelkezésre álló alkotmányos eszközt fel fog használni a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének védelmében.
A szaktárca vezetőjének olvasatában Brüsszel megerősítette, hogy 2019-ben lezárulhat Románia uniós igazságügyi felügyelete. Tudorel Toader felidézte: Jean-Claude Juncker bizottsági elnök mandátumának egyik célkitűzéseként beszélt májusi bukaresti látogatásán az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus lezárásáról. A miniszter biztatónak tartja, hogy az EB szerint is Románia képes lesz teljesíteni az ajánlásokat, és lezárható lesz az uniós mechanizmus a bizottság 2019-ben lejáró mandátumának befejezése előtt. Toader megjegyezte: a Románia uniós csatlakozása óta eltelt évtizedben az ajánlások folyamatosan változtak, és Brüsszel mostani értékelőjében is számon kér olyasmit, ami a legutóbbi, januári jelentésben még nem volt követelmény. Arra az újságírói kérdésre, hogy nem érez-e negatív felhangot az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő kihívásokkal kapcsolatos súlyos aggodalmakban, Toader azt mondta: az igazságszolgáltatás átszervezését célzó, nemrég kezdődött jogalkotási folyamatról majd akkor lehet érdemi véleményt alkotni, amikor a törvénycsomag hatályba lép.
Az Európai Bizottság jelentésének következtetései nem tekinthetőek pozitívnak, mert egyetlen javaslat gyakorlatba ültetését sem tartják kielégítőnek – állapítja meg a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) közleménye. Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (MRSZ) elnöke szerint az Európai Bizottság jelentése azt mutatja, hogy ez az esztendő elveszett idő Románia szempontjából. „Az Európai Bizottság jelentése igazolja azt, amit az MRSZ is hangoztatott az elmúlt hetekben, hogy az ügyészek kinevezési eljárásának megváltoztatásával kapcsolatban ki kell kérni a Velencei Bizottság véleményét. Ez egy olyan jelentés, amely rámutat arra, hogy az Európai Bizottság álláspontja szerint ez az esztendő elveszett idő Románia szempontjából. A dokumentum szó szerint kitér arra, hogy a jó irányban indított igazságügyi reformfolyamat lelassult” – nyilatkozta Barna a parlamentben.
Románia és Bulgária 2007-es európai uniós csatlakozásakor vállalta, hogy az igazságszolgáltatás terén tapasztalható hiányosságokat felszámolja, a reformfolyamatot pedig az Európai Bizottság az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus keretében követi figyelemmel, és következtetéseiről rendszeresen országjelentéseket tesz közzé. Románia számára azért is fontos az ellenőrzési mechanizmus lezárása, mert több uniós tagország ettől tette függővé felvételét a schengeni térségbe. Az eredeti menetrend szerint Romániának 2011-ben kellett volna csatlakoznia a belső határellenőrzés nélküli övezethez. A román igazságszolgáltatás működésének hiányosságai és a korrupció elterjedtsége miatt azonban 2012-ben Franciaország és Németország megakadályozta Románia schengeni csatlakozását, később hasonló okok miatt Hollandia emelt vétót az ország schengeni tagsága ellen.
