Az Agrokézdiszék Mezőgazdászok Egyesülete szervezésében és a magyarországi Földművelésügyi Minisztérium pályázati támogatásával pénteken este a kézdivásárhelyi Erzsébet Teremben mintegy húsz érdeklődő jelenlében tartott három és fél órás, nyílt beszélgetéssel egybekötött vetített képes előadást Természetes házak címmel a Maros megyei Makfalva és Szolokma határában csömpölyegmódszerrel épített házban élő Németh János. A tanácsadással és ökoházak népszerűsítésével foglalkozó építész arról tájékoztatta a jelenlevőket, hogy miért érdemes zöldházat építeni. Az építész többek között Német- és Franciaországban gyűjtött tapasztalatot az ökoépítkezéshez. Magyarországról, ahol építkezésben dolgozott, úgy jött végleg haza, hogy megpróbál a saját lábán megállni, és ez sikerült is neki.
Az ökoházépítés egyik hazai úttörője harmicöt évig élt városi környezetben, Dicsőszentmártonban, majd húsz évig családjával együtt Marosvásárhelyen lakott, de a nagyvárosi élet, az albérlet fenntartása sokba került, ezért eldöntötték, hogy falura költöznek. Makfalva határában szalmatetős, vályogfalú házat építettek maguknak, amelynek fenntartása is lényegesen olcsóbb, energiatakarékosabb, mint más házaké, ezenkívül összetartja a családot, meleget ad. Erdély-szerte mintegy ötven zöldház épült már, s Székelyföldön egyre több fiatal érdeklődik irántuk. Németh János szerint az ökoházak építése nemcsak mesterség, hanem életforma, amely felé egyre többen kezdenek odafordulni. A szakember jelenleg három román nyelvű honlapot is működtet (colibaverde.ro, casenaturale.ro).
Tapasztalata szerint kegtöbben először a természetes alapanyagok iránt érdeklődnek, hiszen szeretnék egészségesebb anyaggal szigetelni házukat, például náddal vagy kenderrel, amely részben a kereskedelemben is megvásárolható. „Szerintem az igazi zöldház az, amikor olyan alapanyagokból építed fel a házadat, amelyket a telkeden vagy annak közelében találsz, gondolok itt kőre, agyagra, homokra, fára, szalmára. Az ökoház építése azért életforma, mert meg kell keresned a természetes alapanyagokat, amelyek sokkal olcsóbbak, mint a kereskedelemben levők. Amikor benne laksz, ha megfelelően kialakított, olcsón fenntartható: felhasználja a természet adta meleget és hideget egyaránt. Amióta ezzel foglalkozom, megtanultam újra ember lenni, lemondani a napi húszórás hajtásról, csökkentettem a kiadásokat, jobban odafordultam az emberekhez, a természethez. Reggel nem azon gondolkodom, hogy indulnom kell pénzt szerezni, hanem azon, hogy mit tehetnék aznap, hogy boldogabb legyek”– összegzett a környezettudatos, háromgyermekes családapa. Azt sem rejtette véka alá, hogy az ökoházépítőket – főleg falun – bolondnak nézik.
A szalmabálából épített házakról azt mondta el, hogy nagyon jól szigetelnek, és érdemes vele dolgozni, de sok fa alapanyag kell a szerkezetéhez, ez így több pénzbe kerül, s a fákat is ki kell vágni. Németh János élete első szalmaházát Giurgiu megyében építette. Hargita megyében legalább tíz szalmaház található, vályogház is akad jó pár, és Erdély-szinten több mint ötven ilyen épület készült eddig el. A szakember az ökoházakon kívül az ökotudatos életmódról és a pozitív gondolkodásról is kifejtette a véleményét. Ami közelebbi terveit illeti, Németh János azt szeretné, hogy már jövő nyáron Szováta környéki kézművesek bevonásával az általa elnökölt Zöld Kuckó Egyesület gyermektáborokat szervezzen.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
