„Nem ott tartunk, mint Katalónia, hanem Korzika emancipációjáért dolgozunk” – mondta a France Inter közszolgálati rádióban Jean-Guy Talamoni, a győztes szövetséget alkotó egyik párt, a függetlenséget szorgalmazók vezetője.
A választások első fordulóját 45,4 százalékos támogatottsággal a függetlenségpártiakból és az autonómiapártiakból álló Pe a Corsica pártszövetség nyerte meg. Az eredmény nem okozott meglepetést, a sziget parlamentjét eddig is ez a pártszövetség irányította, de ilyen nagyarányú győzelemre sem a nacionalisták, sem a közvélemény-kutatók nem számítottak. Ez utóbbiak 35 százalékos eredményt jeleztek előre a nacionalistáknak.
A 234 ezer korzikai szavazó közül 54 ezren szavaztak a nacionalista pártszövetségre, amely az előző, 2015. decemberi választások óta megduplázta eredményét, és 20 ezer új szavazót állított maga mögé, miközben a hagyományos pártok a tavaszi parlamenti választásokhoz hasonlóan teljesen összeomlottak. A helyi jobboldal 14,97, a jobbközép Köztársaságiak 12,77, míg Emmanuel Macron államfő pártja, a Köztársaság lendületben 11,26 százalékot ért el. A legnagyobb vesztes azonban a baloldal és az utolsó helyen végzett, alig 3 százalékot elért Marine Le Pen vezette Nemzeti Front, amelyek egyáltalán nem küldhetnek képviselőket a helyi parlamentbe.
A pártszövetség motorjának az elemzők az autonómiapárti és mérsékeltnek tekintett Gilles Simeonit tartják, akinek köszönhetően a nacionalisták 2015 óta minden helyi választást megnyertek. Céljuk, hogy a jelenleg a szigeten létező két megyét a 2018. januárban megalakuló új közigazgatási egységben egyesítsék. Korzika legnépszerűbbnek tekintett politikusa máris jelezte, hogy azonnal párbeszédet kezdeményez Párizzsal az autonómiatörekvésekről. Az autonómiapártiak és a függetlenségpártiak három éven belül szeretnék megkapni a Saint-Martin és Saint-Barthélemy szigeteken érvényes autonómia státusát, amely elképzelésük szerint tíz év múlva lépne életbe. Kérik a korzikai nyelv hivatalossá tételét a francia mellett a szigeten, valamint amnesztiát minden korzikai elítéltnek.  A függetlenség és elszakadás kérdése jelenleg nincs napirenden a szigeten, ahol az elmúlt évtizedek merényletei után viszonylagos stabilitás alakult ki.
Az 1976-ban alakult Korzikai Nemzeti Felszabadítási Front négy évtizeden át harcolt a Franciaországtól való függetlenedéséért, s mintegy 4500, főként robbantásos merényletet hajtottak végre a 330 ezer lakosú szigeten, amely az ország GDP-jének 0,4 százalékát biztosítja. A szervezet 2014-ben tette le a fegyvert.
„A nacionalisták tevékenységüket kizárólag demokratikus keretek között képzelik el, és azt mondják, hogy a korzikaiak fognak dönteni. Ha a korzikaiak nem akarnak függetlenséget, akkor nem is lesz függetlenség” – mondta Gilles Simeoni. A függetlenségpárti Jean-Guy Talmoni elismerte, hogy a függetlenség gondolata jelenleg kisebbségben van, de ha a korzikaiak 10 vagy 15 év múlva azt akarják, akkor senki nem fog tudni ellenállni.
André Fazi politológus a France Info hírrádióban elmondta: a katalán politikai helyzethez hasonló válság kialakulásának jelenleg nincsenek meg a feltételei Korzikán, de a függetlenedési szándék elsősorban a francia kormány válaszain fog múlni. Az 1970-es években ugyanis a radikalizálódást olyan mérsékelt követelések váltották ki, mint például a korzikai nyelv fakultatív tanításának engedélyezése a helyi iskolákban. A politológus szerint érthető, ha a francia kormány nem akar párbeszédet nyitni az autonómiatörekvésekről, miután azok a francia köztársaság alapjait érintenék. A korzikai autonómia megadásához pedig alkotmánymódosításra lenne szükség, ami háromötödös többséget igényelne a parlament két házában, a szenátusban és a nemzetgyűlésben. „Amennyiben viszont a kormány teljesen süket marad a váratlan választási eredményre, az biztos, hogy nagyon negatív reakciókat válthat ki Korzikán” – mondta a politológus.