A mangalica és a báznai sertés

2017. december 12., kedd, Gazdakör

A mangalicát őshonos román sertésfajtaként tartják nyilván, de a különböző leírásokban kivétel nélkül magyar eredetet tulajdonítanak neki. Magyarországon a mangalica zsírsertés az egyetlen magyar őshonos sertésfajta.

Az 1800-as években jött létre: 1833-ban József nádor látogatást tett Milos szerb fejedelem topcsideri birtokán, ahonnan ajándékba kapott 10 kocát és 2 kant a szerbek zsíros sumadia sertésének Knyáz-Milos vonalából. Ezeket az állatokat József nádor kisjenői birtokán te­nyésztett szalontai és bakonyi állományai keresztezésére használta fel. Ezt olyan nagy sikerrel tette, hogy az 1840-es évekre már kialakult az egységes külsejű magyar fajta: a mangalica, amely a vidék, a falu szinte kizárólagos sertése lett.
A fajta három színváltozata volt ismert: a szőke, a fekete és a fecskehasú, míg a vörös színű szalontai sertés lassan, a 20. század folyamán alakult át vörös mangalicává. A szőke mangalica adja a fajta zömét, a fekete szín mára kihalt, a fecskehasú és vörös fajta csak színé­ben különbözik a szőkétől.
Eredetét tekintve három fő korábbi sertésfajta játszott szerepet kialakulásában. A szalontai sertés már a honfoglalás előtt a Kárpát-medencében élt, míg a bakonyi sertést a rómaiak terjesztették el, az ő nápolyi-római eredetű mediterrán sertésüket behozva. A 19. században bekerült, és a mangalica végleges formáját megadó szerb sumadia sertés ugyanúgy mediterrán eredetű, mint a fekete és fecskehasú mangalicában meglévő horvát-szerémségi ősök. Így nem meglepő, hogy a mai mangalica nagyon hasonlít a rég kihalt ősi mediterrán ásatag sertésre, és sok tulajdonsága eltér a többi kelta-germán eredetű, az európai vadsertésből származó fehér sertésétől.
Egyetlen élő rokona a spanyol ibérico sertésfajta, amely szintén mediterrán eredetű. A mangalica legfeltűnőbb tulajdonsága, hogy egész teste durva, forgácsszerű szőke szőrrel borított. A szőrköntös nyáron vékonyabb és simább, télen vastagabb, durvább és jobban göndörödő. A mangalica szaporasága nem nagy, általában 4–8 csíkos malacot ellik, darabonként 600–1000 gramm közötti súlyban. A mangalica malacok 7–8 hetesen érik el a 6–8 kg-os tömeget, és később is lassabban fejlődnek, mint a modern sertésfajták egyedei. Kb. ekkorra eltűnik róluk a csíkosság is.
Igen ellenálló, edzett, a rideg tartást jól tűrő fajta, gyorsan zsírosodó típusú. Egy 150–160 kilós hízó akár 70 liter kisütött zsírt is ad a hús és a szalonna mellett. A világ legzsírosabb sertése: az 1924. novemberi budapesti hízósertés-kiállításon voltak olyan mangalicafalkák, amelyek 73,9  százalékos zsiradékárut produkáltak a tömegükhöz mérten.
A báznai sertésfajtát is hazai őshonosként tartják nyilván, de eredete ugyancsak Magyarországra vezet vissza. A báznait mangalica kocák és berk kanok keresztezésével tenyésztették ki 1872-től, az erdélyi Báznán (ma Szeben megye). A mangalicánál jobb hústermelésre képes fajtát hamar megszerették, főként Medgyes, Segesvár, Fogaras környékén lett a gazdaságok kedvence. 1885 után tovább nemesítették a kialakulóban lévő fajtát, Angliából hozott berk kanok bevetésével – ezt 1900 után is folytatták. Infúzióként a yorkshire és sattelschwein fajtával is keresztezték, az utóbbi harminc évben jó eredményeket hozott a wessex fajtával való keresztezés.
 

(Forrás: mangalica.com, porci-bazna.ro)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 766
szavazógép
2017-12-12: Gazdakör - Bokor Gábor:

Őshonos sertésfajták tenyésztését ösztönzik

A hazai őshonos sertésfajták tenyésztésének fellendítését tűzte ki újabb célként Petre Daea mezőgazdasági miniszter. A tárcavezető nemrég jelentette be, dolgoznak egy rendelethatározaton, amelynek értelmében az érdekelt gazdák báznai vagy mangalica fajtájú malacokat vehetnek át nevelésre. Az állatokért nem kell fizetni, a legalább 130 kilósra hizlalt sertéseket később húsfeldolgozó vásárolja vissza előre megszabott áron. A tervezet szerint az átvett malacokból nyert sertések felét vásárolnák vissza, a többit a gazda saját belátása szerint értékesítheti. A visszavásárolt sertéseket tőkehúsként vagy feldolgozott termékként forgalmazzák majd a feldolgozók.
2017-12-12: Gazdakör - Incze Péter:

Változott a gazdaságok értékének kiszámítása (Vidékfejlesztési pályázatok)

Cătălina Savin, a Vidéki Beruházásokat Kifizető ügynökség megyei hivatalának igazgatója tájékoztatott, hogy az ügynökség változtatott a pályázó gazdaság méretének, értékének kiszámítási módján, így jövőtől az  új, megváltozott értékek szerint kell számolni. A 2014 és 2020 közötti vidékfejlesztési tervben a gazdaságot az ún. „standard output” – SO-számban mérik, amely pontosabban kifejezi az illető gazdaság nagyságát, értékét, mint a régebb használt Gazdasági Egység.