Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke elmondta, nem ért egyet azzal, hogy hatástalan lenne a menedékkérők elosztására szolgáló uniós mechanizmus, annak keretében ugyanis 32 ezer embert áthelyeztek az elmúlt két évben, ami a jogosultak több mint 90 százalékát jelenti. Kiemelte: közös megoldásra van szükség, máskülönben nem lesz semmilyen megoldás, megfelelő egyensúlyt kell találni a szolidaritás és a felelősségvállalás között.
Guy Verhofstadt, az EP liberális frakcióvezetője arról számolt be, hogy megdöbbentette Tusk vezetői ütemterve, amely „teljességgel aláássa az Európai Bizottság megközelítését”. Hasonló véleményének adott hangot a radikális baloldali képviselőcsoportot vezető Gabi Zimmer, aki szerencsétlennek tartja a dokumentumot. Leszögezte: „inkább azon kellene dolgozni, hogy a menekülő emberek ne kerül­jenek fogolytáborokba Líbiában”. Ska Keller, a zöldpárti frakció társelnöke úgy vélekedett, hogy Donald Tusk hátba támadta a bizottságot.
Cecilia Wikström, a dublini reform ügyében illetékes EP-jelentéstevő tegnap hangsúlyozta: az új menekültügyi rendszernek automatikus áthelyezési mechanizmust kell magában foglalnia, amelyben minden tagállamnak részt kell vennie. „Tusk elnök beavatkozása súlyosan árt a jogalkotási folyamatnak” – fogalmazott a képviselő, arrogánsnak minősítve az Európai Tanács elnökének azon megjegyzését, miszerint saját javaslattal fog előállni, amennyiben júniusig nem sikerül megállapodásra jutni. „Felmerül bennem a kérdés, hogy Donald Tusk az Európai Tanács vagy a visegrádi országcsoport elnökeként jár-e most el” – mutatott rá Wikström.
Kedden Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációügyi biztos nevezte elfogadhatatlannak és Európa-ellenesnek Tusk levelét, amely szerinte megtagadja az utóbbi évek közös munkáját. Diplomáciai források szerint a tagállami kormányok képviselőinek hétfői ülésén a német, az olasz és a svéd delegált is bírálta Tusk levelét.
A németeknek sem tetszik
A német kormány sem osztja az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak azt a véleményét, miszerint a menekültek európai uniós tagországok közötti elosztását szolgáló kvótarendszer nem érte el a célját, és a jövőben a tagállamok teljes egyetértésével kell dönteni az ügyben – mondta tegnap Berlinben egy német kormányzati forrás. Hangsúlyozta, hogy a migráció EU-n belüli kezelésére olyan rendszert kell kiépíteni, amely valamennyi tagállamnak megfelel, de a jogszabályok lehetőséget adnak arra is, hogy ne konszenzussal, hanem minősített többséggel döntsenek.
A forrás nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy Emmanuel Macron francia államfő és Paolo Gentiloni olasz kormányfő után Angela Merkel német kancellár is tárgyalhat külön a visegrádi négyekkel (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – V4) a ma kezdődő brüsszeli EU-csúcs keretében. Azonban hangsúlyozta: a mig­ráció ügyében nem „a V4-ek a világ többi része ellen” felállás érvényesül, hanem más tényezőknek is van szerepük.
Cseh elutasítás
Andrej Babis új cseh kormányfő elutasítja a migránsok kötelező kvóták szerinti elosztásának állandó mechanizmusát az Európai Unió tagállamai között, ahogy azt az európai menedékrendszer (dublini szabályozás) megreformálására kidolgozott javaslat tartalmazza. Babis felhívta Brüsszel figyelmét arra a veszélyre, hogy az ügy új feszültséget teremthet az Európai Unióban, s ennek következtében esetleg további országok válhatnának ki a szervezetből.
Az Európai Bizottság kvótaügyben Csehország, Magyarország és Lengyelország ellen indított eljárásával kapcsolatosan Babis közölte: levelet ír Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, amelyben részletesen megindokolja Prága álláspontját, és személyes találkozót is kér Junckertől. Erre várhatóan a jövő évben kerülhet csak sor. „Eljárásomat egyeztetni kívánom Lengyelországgal és Magyarországgal, amelyeket szintén érint a kvótaper” – szögezte le Andrej Babis, akinek kormányát tegnap nevezte ki a cseh államfő.