A HÍRSZERZŐ PROJEKTJE. Románia 3.0 címmel, Büszkeség. Szuverenitás. Igazság jelszóval indít új országprojektet Daniel Dragomir volt titkosszolgálati ezredes, aki azzal indokolja kezdeményezését, hogy „Romániát ma a román néptől idegen sötét erők irányítják.
A sajtó ezt párhuzamos államnak nevezi, én úgy hívom, hogy Securitate 2.0. Ma harc kezdődik Románia és a Securitate 2.0 között, és végén csak az egyik fél marad majd talpon. Ha a Securitate 2.0 győz, akkor nagyon szomorú jövő vár erre az országra. Ha a Securitate 2.0 veszít, akkor a népnek esélye van, hogy visszanyerje büszkeségét, szuverenitását és az igazságba vetett hitét” – magyarázta. A kezdeményezést egyelőre saját forrásból finanszírozza, de később számít a támogatók segítségére: platformja nyitott „minden román, valamint magyar és székely testvéreink, illetve más etnikumúak számára”. Dragomir szerint népszavazással kell dönteni az államformáról, szigorúbban kell szabályozni a titkosszolgálatok tevékenységét, csatlakozni kell a visegrádi csoporthoz, elutasítani minden bevándorlási kvótát, és alkotmányban rögzíteni, hogy csak nő és férfi köthet házasságot. (Agerpres)
AGYAMENT BÜROKRÁCIA. Ha Románia valamiben a világ élvonalához tartozik, akkor az a bonyolultságában, nehézkességében és értelmetlenségében már Ionesco világába illő bürokrácia. A Világbank Doing Business 2017 című tanulmánya szerint egy vállalkozás bejegyzése Romániában 12 napba kerül, kb. háromszor annyiba, mint átlagban a kontinens nyugati felén, és egy héttel többe, mint Albániában, és valószínűleg nincs két hivatalnok, akik szerint ugyanazon iratok kellenének egy cégbejegyzéshez vagy székhelyváltoztatáshoz. Az ügyintézés digitalizálásában élenjáró Észtországban interneten keresztül 18 percet vesz igénybe a cégalapítás, de szerződést kötni és adót fizetni is lehet okostelefonról. A vállalkozásokat promováló Enterprise Estonia számításai szerint a digitális aláírásnak köszönhetően az ország minden hónapban az Eiffel-torony magasságának megfelelő mennyiségű papírlapot takarít meg. (Maszol)
BÖRTÖN A MEGKÉSETT ADÓÉRT. Miközben a parlament futószalagon nyomja át a törvénysértő politikusok felmentését szolgáló jogszabályokat, a pénzügyminisztérium olyan – szintén sürgősségi – kormányrendelet tervezetét tette közzé, amelynek értelmében a cégek ügyvivői és magánszemélyek is börtönbe kerülhetnek, ha nem fizetik ki időben az államnak a jövedelemadót vagy akár az egészségügyi hozzájárulást. A rendelet szövege szerint egytől hat évig terjedő börtön vár azokra, akik 30 nappal túllépik az adófizetési kötelezettség határidejét, és szándékosan nem fizetik be azt az államkasszába. A tervezetre a Ziarul Financiar hívta fel a figyelmet, amely arra is emlékeztet, hogy az alkotmánybíróság egy korábbi határozata értelmében adófizetés szándékos elmulasztása miatt cégekre nem lehet börtönbüntetést kiszabni. (Főtér)