S. E., Sepsiszentgyörgy. A pénztelenség? A tunyaság? Az elmebaj vezényelte a szenteste barbárát, aki megcsonkította a tömbházunk előtti fenyőfát?! Lehet, neki sem esett volna jól, ha az orrát, fülét, kezét vágták volna le... Elfelejtette vagy talán nem is ismerte Benedek Elek csodálatos sorait: „Ne bántsd a fát, hisz ő is érez, / Szép gyöngén nyúlj a leveléhez. / Ágát ne törd, lombját ne tépjed, / Hadd annak, ami, épnek, szépnek. / Szeresd a fát!”
Sz. Sz., Sepsiszentgyörgy. Felháborító módon viselkedett a sepsiillyefalvi rendőrőrs szolgálatos munkatársa december 13-án este. Miután gépkocsimmal a községi rendőrség székháza közelében parkoltunk – semmiféle közlekedési tábla nem tiltja ezt –, kocsijával a rendőr gyakorlatilag ráhúzott parkoló járművemre. Amikor telefonnal fényképeztem a két kocsit, bocsánatkérés helyett meglehetősen faragatlan módon – valószínűleg ittas állapotban volt – figyelmeztetett, hogy azt nem szabad, és nem volt hajlandó arrébb állni kocsijával. Ez lenne a polgárbarát rendőri magatartás?
Nagy Erzsébet, Sepsiszentgyörgy. Inkább bosszantónak, mintsem hatékonynak nevezném, hogy a köztisztasági vállalat zárhatóvá tette a sepsiszentgyörgyi szeméttárolókat. A Szemerja negyedben mostanában többször tapasztaltuk, hogy a zárható tároló ajtaja nyitva van, így alkalmanként a kártya nélkül indultunk kidobni a szemetet – persze, olyankor mindig zárva találtuk az ajtót, a szeméttel teli zsákok pedig a lerakó körül tornyosultak. Számtalan esetben megtörtént az is, hogy kukázók üldögéltek az ajtó előtt, arra várva, hogy valaki majd beengedi őket. Közelharcot vívtunk, hogy eldobhassuk szemetünket, és hangosan szitkozódtak, ha nem engedtük be őket. Aztán jött más, aki engedékenyebb volt nálunk, s meglepetésemre még a Tega utcaseprői is kinyitották a hulladékgyűjtő ajtaját a guberálóknak...