Szilveszter tájékán ugyanakkor a rendőrség munkája egy sajátos feladattal is kiegészül: a tűzszerészeti (elterjedtebb nevükön pirotechnikai) eszközök forgalmazásának, használatának felvigyázásával. Az elsődleges cél a lakosság biztonságának szavatolása, főképp a törvény által tiltott vagy csak szakvállalatok által használható eszközök értékesítésének megakadályozásával. A hatósági közlések szerint erre most is „fokozottan odafigyeltek”, és tetemes mennyi­ségű petárdát, rakétákat és hasonlókat koboztak el, illetve többeket is elcsíptek, amint használták ezeket. A hírek alapján úgy tűnhetett, nagyjából másfél hét alatt elveszik a kedvét a próbálkozóknak, illetve időben lecsapva és szigorúan elkobozva a tiltott „anyagot”, az év fordulója csendesre sikerül majd.
A valóság mégis rácáfolt erre a kemény kiállásra: legalábbis Sepsiszentgyörgyön már karácsony tájékán – igaz, még csak elszórtan, de kitartóan – hallani lehetett a petárdák jellegzetes hangját. Az év utolsó napján aztán kiteljesedett a folyamat: sokan időben nekiláttak, hogy a lakónegyedekben is gondoskodjanak arról, véletlenül se feledkezzen meg senki, hogy ünnep van, hamarosan nyakunkon az új év, és ezt illik jelezni, lehetőleg géppuskasorozatnak megfelelő robbanásokkal. És minél gyakrabban, illetve lehetőleg minél közelebb a hajnali órákhoz is. Semmi új, állapíthatták meg sokan, minden évben ez van, eltelik.
Ez utóbbi ténnyel nehéz vitatkozni, el kell fogadni, tiltás ide vagy oda, mindig lesznek, akik másként gondolják, és tesznek is azért, hogy minden esztendőforduló lehetőleg minél hangosabb legyen. És valóban eltelik valahogy, legfennebb az idősebbek, ijedősebbek, a kisgyermekek – ne feledjük, az állatok – morogva, félve túlvészelik azt a pár órát. Tették ezt ez alkalommal is. Annyit azért engedtessék megjegyezni, hogy minden ünneplési hevület mellett kizárólag pofátlanságként lehet értelmezni azok tettét, akik miután az éjféli (majd az egy órával későbbi) eufória elvonult, még két-három rendben kivonulnak és becsületesen odapörkölnek. Lehetőleg minél „hajnalibb” időpontban.
És hogy a hatósági hatékonyságról is szó essen: mint fentebb is jeleztük, a közegektől érkező tájékoztatás szerint ipari mennyiségű pirotechnikai eszközt koboztak el, bírságoltak becsületesen, bűnvádi eljárások is indultak. A december 31-i robbanás-, pattogássorozatot hallgatva azért némi kétség támad az emberben a hatékonyságot illetően, hiszen kisebb arzenálnak is megfelelő eszközt dobtak, lőttek szét polgártársaink, ezeket pedig valahol mégiscsak be kellett szerezniük. Természetesen naivitás lenne azt hinni, hogy a mindenkori „forgalmazók” nem találják meg a kevésbé járt utat a vásárlóhoz, ami viszont már érdekesebb, az a mennyiség, amit lazán el tudtak szórni a városban.
Zárszóként talán annyit: mindenki a maga szájíze szerint ünnepeljen, de talán némi jóérzést nem ártana tartalékolni szilveszter éjszakájára is.