Előrébb állította a végítélet képzeletbeli óráját tudósok egy nemzetközi csoportja, a mutató azóta nem állt ennyire közel – mindössze két percre – éjféltől, hogy a hidegháború a tetőfokára hágott. A szakértők a politikusoknak a nukleáris háború veszélyére adott elégtelen válaszával indokolták a lépést washingtoni bejelentésükben.
Sorozatban az idei volt a második év Donald Trump amerikai elnökké választása, 2016 óta, hogy a tudósok előrébb állították a Végítélet Óráját. Tavaly három percről két és fél percre közelítették a mutatót, most ezen faragtak még 30 másodpercet.
Egyszer már állt két percre a mutató éjféltől 1953-ban (egy szovjet hidrogénbombateszt miatt). A mostani óraállítást a „nukleáris holokauszt” észak-koreai atomprogram miatti megnövekedett veszélye, a feszült orosz–amerikai kapcsolat, a dél-kínai-tengeri viszályok és egyéb, például az éghajlat-változással kapcsolatos tényezők indokolták a Bulletin of the Atomic Scientists folyóirat szerint. Kiemelték a diplomácia erodálását a Trump-elnökség alatt. Szerintük a nemzetközi diplomácia gúnyolódássá silányult, ami csak tovább ront a biztonsági helyzeten. Kiszámíthatatlannak tartják, hogy az Egyesült Államok miként gondolkodik a jövőről és nukleáris arzenáljának sorsáról. Aggasztónak tartják Pakisztán, India és Kína elkötelezettségét a nukleáris fegyverkezés mellett.
A Végítélet Órája nevű képzeletbeli szerkezetet 1947-ben találták ki azok a Manhattan Projektben részt vevő tudósok, akik tökéletesen tisztában voltak az általuk fejlesztett atombomba jelentette fenyegetéssel. Úgy érezték, ha kitör egy esetleges nukleáris háború, azért ők is felelősek lesznek. Figyelmeztetésképp kitaláltak egy órát, ami megmutatja, milyen közel van az emberiség egy esetleges globális katasztrófához. Az óra pozícióját 23 óra 53 percre állították be. A szimbolikus mutató – melynek állásáról évente dönt a folyóirat mögött álló tudományos testület – pozíciója az elmúlt 70 évben összesen 22 percet változott.
1953-ban állt legközelebb az éjfélhez (23 óra 58 perc), amikor a Szovjetunió egy hidrogénbombát tesztelt. A legtávolabb 1991-ben, a hidegháború végén jártunk a globális katasztrófától, ekkor 17 perc volt éjfélig.
