A víz Sepsiszentgyörgyről Előpatak, Bölön és Nagyajta érintésével érkezne Barótra, innen pedig Bacon, Bardoc és Vargyas felé vezetnék tovább. A megyeközpontnak ötvenhét fúrt kútja van, ám jelenleg hozamuk alig 30–35 százalékát használják fel, így nem lenne gond Erdővidék ellátása. Mint mondotta, ez a környék lakóinak javát szolgálná, hiszen a helyi vizek nem jó minőségűek: beszélni tudnának erről a barótiak, a bardociak és a vargyasiak is, akiknek hol mocskos, hol zavaros, hol meszes víz folyik csapjukból. Ezzel szemben a Goscom által előállított víz minden követelmény szerint minőségileg megfelelő, s nem utolsósorban finom ízű, bármikor iható.
Barót kiváltképp jól járna – jelentette ki –, hiszen Köpecen, Miklósváron, Felsőrákoson, Bibarcfalván és Bodosban úgy építenék ki a hiányzó hálózatot, hogy az – mivel a megyei tanács kész lenne átvállalni a pályázat által kért önrész biztosítását – nem kerülne a városnak egy lejébe sem.
Dimény László néppártos tanácstag kételyét fejezte ki az egyesület hosszú távú tervével kapcsolatban. Ezek az elképzelések már rég, bő tíz esztendeje megszülettek, Erdővidéket pedig azért akarták bevonni, mert pályázatuk sikerességéhez szükséges lett volna, hogy legalább százhúszezer embert érintsen a beruházás – mondotta.
Az ülést követően a Háromszék felvetésére, miszerint Barót a következő öt évben meg se próbálja fejleszteni a falusi hálózatát, Váncza Tibor azt felelte: kétséges, hogy a városnak sikerülne kiépíteni akár az egyszerűbbnek tűnő, némileg már előkészített felsőrákosi hálózatot is. Kijelentette, számukra nem létkérdés, hogy Barót igent mondjon a felkínált lehetőségre, ezért nem is fogják erőltetni a szolgáltatás átadását, de mivel a helyi önkormányzatok zöme már jelezte, velük tartanak, az erdővidéki kirendeltséget mindenképp létrehozzák – legfeljebb nem baróti központtal.