– Noha a hosszas huzavona után lehetségessé vált kinevezését követően már megtörtént az első, nyilvánosság előtti bemutatkozása, megkérnénk, dióhéjban foglalja össze élete főbb állomásait a Háromszék olvasói számára.
– Erdélyi vagyok, Marosvásárhelyen születtem, ott is jártam iskolába. Gyerekkorom meghatározó élményeinek nagy része Magyarózdhoz és Gyimesközéplokhoz kötődik. Érettségi után Budapesten folytattam tanulmányaimat, ott alapítottam családot, de sosem szakadtam el szülőföldemtől, mindig kerestem a lehetőséget, hogy erdélyi ügyekkel foglalkozzak, akár tanulmányaim vagy későbbi kutatásaim során, akár a magyar kormánynál ellátott feladataim kapcsán.
– A 2010 után bekövetkezett magyarországi politikai változásokat jelölte meg fő indíttatásként, hogy az addig gyakorolt tanári pálya helyett a közszféra irányába mozduljon el, és olyan ágazatban helyezkedjen el, ahol kifejezetten az erdélyi ügyekkel foglalkozhat. Az említetten kívül még mi befolyásolta ebben a döntésében?
– A döntő mozzanat valóban a 2010-es magyarországi választás és annak eredménye, a Fidesz kormányra kerülése volt, de ahogy már említettem, mindig törekedtem arra, hogy erdélyi, Erdéllyel kapcsolatos dolgokkal foglalkozzam. Ebben szerepet játszhatott az otthonról hozott örökség, a közéleti szerepvállalás fontosságának tudatossága, amelyet felmenőimtől örököltem, és a hit abban, hogy a közösségért is felelősséggel tartozunk, annak boldogulásáért is cselekednünk kell. Úgy vélem, ez itt, Erdélyben, kisebbségi sorsban hatványozottan igaz.
– A csíkszeredai külképviselet tevékenységének oroszlánrésze a mára már több mint egymillió külhoni állampolgárt eredményező könnyített honosítással kapcsolatos eljárások lebonyolítása. Eddigi tapasztalatai alapján hogyan látja a folyamatot?
– A 2010-es parlamenti választást követően az új Országgyűlés egyik első döntése volt az a törvénymódosítás, amely lehetőséget teremtett arra, hogy minden magyar ember, lakóhelyétől függetlenül, a szülőföldjén lehessen magyar állampolgár. Minden túlzás nélkül történelminek nevezhetjük a döntést, hiszen közel egy évszázad után újra lehetővé vált, hogy a nemzet közjogi értelemben is egységes legyen. Ami magát az egyszerűsített honosítási eljárást illeti, az egy rendkívül összetett folyamat, sok szemponttal és szereplővel, ezért fordulhat elő, hogy van, akinek kevesebb, és van, akinek több időt kell várnia befejezésére, az eskütételre. A kezdetek óta többször is változott, egyszerűsödött az ügyvitel, sok mozgástér nem maradt e tekintetben. Így van ez a többi, immár magyar állampolgárokkal kapcsolatos eljárás – anyakönyvezés, személyi- és lakcímnyilvántartás, okmánykiadás – esetében is.
– Kevésbé ismert, hogy a három székelyföldi megyén túl négy moldvai megye – Bákó, Neamţ, Suceava és Botoşani – is a csíkszeredai konzulátus kerületéhez tartozik. Elmondása szerint a jövőben ezekre a területekre is nagyobb figyelmet szentelnek.
– A Főkonzulátus konzuli kerülete hét megyére terjed ki, a székelyföldiek – Hargita, Kovászna és Maros – mellett Bákó, Neamţ, Suceava és Botoşani megyére is. Ezek közül Bákóban a csángó közösség révén megvan a speciális nemzetpolitikai kötődésünk, ezért természetes, hogy ottani tevékenységünk rendszeres lesz, a moldvai magyarok számíthatnak ránk. Ami a másik három megyét illeti, szeretném, ha kulturális és külgazdasági vonatkozásban kialakulna valamilyen együttműködés, ha meg tudnánk mutatni értékeinket és élénkíteni tudnánk gazdasági kapcsolatainkat.
– Az Ön által vezetett képviseletnek milyen szerepe lehet a magyar kormány által az elmúlt időszakban elindított, a külhoni magyarságnak szánt gazdaságfejlesztési és más támogatási lehetőségek hatékony alkalmazásában, illetve konkrétan hogyan tudnak – ahogy Ön fogalmaz – jelen lenni a székelyföldi kulturális, sport- és közéletben?
– 2010 óta a magyar nemzetpolitikában szemléletváltás történt, az addig szinte kizárólagosan kulturális és oktatási programok, támogatások mellett a gazdaságfejlesztésre is nagy hangsúlyt helyeztünk. Ennek több oka is van, talán a legfontosabb, hogy a gazdasági válságot követően Magyarország talpra állt és megerősödött, költségvetése lehetővé tette ezt a szemléletváltást, amely a korábbi években a külhoni magyar szakoktatás fejlesztését, a fiatal vállalkozók és családi gazdaságok támogatását eredményezte. 2017-ben kísérleti jelleggel Erdélyben, a Mezőségen is elindult a kormány gazdaságfejlesztési programja, a jövőben ennek kiterjesztésére lehet számítani.
– Meglátásában hogyan jellemezhető a két ország kulturális és gazdasági kapcsolata?
– A kétoldalú kereskedelmi forgalom évről évre nő, Románia hetedik legfontosabb kereskedelmi partnerünk, a magyar exportot tekintve pedig az előkelő második helyen áll. A magyar vállalatok romániai befektetéseinek összege is folyamatos növekedést mutat, egyre markánsabb jelenlétüket – csak, hogy a legnagyobbakra, a MOL-ra, vagy az OTP-re utaljak – az itt élők is tapasztalhatják. Ez az egyik olyan ágazat, ahol a két ország együttműködése jó, működik a Magyar–Román Gazdasági Vegyes Bizottság, amelynek eredményeiből mindkét ország hasznot húz. Kulturális kapcsolataink hasonlóan pozitív tartományban vannak, ebben kiemelt szerepe van a Bukaresti Magyar Intézetnek és a sepsiszentgyörgyi Kulturális Központnak, de ahogy korábban említettem, a csíkszeredai főkonzulátus is aktív részese kíván lenni. A kultúra jó közvetítő közeg lehet, segíthet egymás jobb megismerésében és megértésében. Jómagam az utóbbi években többször is részt vettem Bukarestben magyar kulturális eseményen, ezeken a román közönség részéről nyitottságot, érdeklődést tapasztaltam.
– Zárásként mit tekint megbízatása legnagyobb kihívásának?
– Számos feladatunk van, amelyek mindegyikének megvan a maga jelentősége. Bár decemberben esküt tett az egymilliomodik külhoni magyar állampolgár, a honosítási folyamat nem áll le, annak folytatása fontos feladatunk lesz. Hasonlóképpen az állampolgársághoz kötődő egyéb adminisztratív ügyek zökkenőmentes lebonyolítása, a nemzetpolitikai feladatok, a hangsúlyos jelenlét a közéletben, kulturális és sportéletben. Megbízatásom egyik jelentős kihívása lesz a 2018. április 8-ai országgyűlési választások külképviseleti lebonyolítása, az ezzel kapcsolatos adminisztratív és tájékoztatási feladatok zökkenőmentes ellátása. Ezúton is arra buzdítok mindenkit, hogy regisztráljon és vegyen részt a választáson, hiszen így részese lehet a nemzet sorsának alakításában, a közös jövőnket érintő fontos döntések meghozatalában.