Eléggé viharos fél évet zártunk sportéletünkben. Néhány sportágban bajnokokat avattak, másokban az olimpiára való tekintettel a kvótaszerzésre fektették a hangsúlyt, a bajnokavatást kitolták az őszre...
Mindkét oldalon játékban voltak sportolóink, s feltételeinkhez viszonyítva tették is dolgukat, hogy bizonyítsák sportáguk Kovászna megyei létjogosultságát, saját maguk munkáját, és nem utolsósorban, hogy örömet szerezzenek a sport rajongóinak. Szereztek is három olimpiai kvótát a tonász Adrian Bucur, a birkózó Estera Dobre és Ana Pavăl révén. Mindhárman az MSC sportolói. Mindhárman ,,keményen élvezik a mindenre figyelmes város, a megye vezetésének anyagi és erkölcsi támogatását" . Vagy tévedünk?... Elnézést kérünk, de azt hittük...
És most nézzük sportmozgalmunk félévi mérlegét:
14 országos bajnoki cím — Vass László Hunor (karatéka) és Turóczy András (asztaliteniszező) három-három bajnoki címmel járult hozzá a sikerhez. Vass a felnőttek korosztályát képviseli, Turóczy pedig még ifjúsági. Mindketten válogatottak. Vass magyar bajnoknak is mondhatja magát, továbbá a shitoriyu-karatéban világbajnokságon is szerepelt, és világbajnoki címet nyert. Turóczy most készül az Európa-bajnokságra, természetesen, az ifjúsági kontinensviadalra. S ha már világbajnokságot említettem, hadd mondjam el, hogy a kézdivásárhelyi Borbáth Henrik is nyert egy világbajnoki címet a shitoriyu-karatéban.
15 ezüstérem — a kézdivásárhelyi asztaliteniszező, Kanabé Szilárd (ifjúsági) egymaga három ezüstérem gazdája, két-két ezüstöt szerzett Vass László Hunor, Marcel Ionaşcu (atléta) — ők a felnőtt korosztályban. A kézdivásárhelyi karatékák a shitoriyu-karate-világbajnokságról hoztak két ezüstérmet (Gáll Ottó és a csapat: Borbáth Henrik, Somay László, Szabó Levente). Külön ki kell emelnünk női kosárlabdázóink bajnoki ezüstérmét, melyet a kupagyőzelem után aranynak képzeltünk. Hogy nem lett arany, az egy egészen más téma, de nem rejthetjük véka alá az igazságot, mely szerint sokunkat csalódásként érintett a csak ezüstérem.
18 bronzérem — a tornász Adrian Bucur, az asztaliteniszező Szőcs Tamás és Veres Zoltán, valamint az atléta Mihaela Loghin két-két ezüsttel jeleskedett. A sort Vass László Hunorral folytatnám, de ő a bronzérmét a magyar bajnokságban szerezte...
Tovább boncolva a mérleget, hadd mondjuk el, a tizennégy aranyérmen hat sportág — asztalitenisz, karate, cselgáncs, torna, birkózás, dzsiu-dzsicu — osztozott, s ugyanannyi — a dzsiu-dzsicut felváltotta a női kosárlabda, a tornát az atlétika — a tizenöt ezüstérmen, ugyanez a sportágak hozzájárulása a bronzérmek esetében.
Na szóval, el lehet gondolkodni, hogy hová is tegyük azt az aprópénzt, amit a sportéletre szánunk.
Mindent összegezve úgy véljük, sportéletünk adottságai fölé nőtt a sportolók teljesítménye. Na persze, a mérleg volt már jobb is. Igaz, akkor... Na de ne részletezzük. Most inkább mondjuk el, hogy kevésnek tartjuk a felnőtt korosztály hozzájárulását. Az érmek zömét az ifjúsági sportolók szerezték, akik, miután kinőnek korosztályukból, az esetek kilencven százalékában ,,kinőnek" a megyéből is. Hogy hogyan tartsuk itthon, azon el kellene gondolkoznia a megyei sportvezetésnek. Ki más, ha nem az? De gondolkozhat nyugodtan a politikai és gazdasági vezetés is, mielőtt hajigálni kezdi a közpénzeket.
