Az a hír járja, a város újonnan megválasztott vezetése ráeszmélt arra, hogy sportéletünk zászlóvivőjét annak idején MUNICÍPIUMI SPORT CLUBNAK keresztelték, tehát mint olyan, a városé, s ezért illik támogatni, segíteni különösen most, amikor A-osztályos kosárlabdacsapatunk kontinentális szereplésre készül. Állítólag rendezte a kosárlabdacsapat 130 000 lejes tartozását, hogy ily módon is beszállhasson azokba a munkálatokba — külső, belső festés, ablakcsere, a székek kicserélése —, melyeket a klubvezetés már beindított, hogy illő módon köszönthesse az őszi versenyidényt.
Mert olimpia ide, olimpia oda, augusztus 24-én kialszik az olimpiai láng, s itthon beindul a versenyláz. S nem mindegy, hol, milyen környezetben vezetik le...
Csodálatos! Ezt nevezem együttműködésnek, összhangnak, egyetértésnek, közösségi szellemnek. Így kell ezt csinálni, hiszen csak így dolgozhatunk a város, a sport javára!
Elnézést, szinte elfelejtettem a sportcsarnok és stadion közvetlen környezetének pontra tételére irányuló elképzelést, az ,,alvó baba" talpra állítását, hiszen mégsem illik egy alvó babával ,,minősíteni" a mögötte meghúzódó sportlétesítményben zajló tevékenységet, ahol olimpiai versenyzőket adó birkózás, A-osztályos kosárlabda, ezután szintén felső osztályú teremlabdarúgás is zajlik...
Na szóval, az a hír járja — s én hiszem, mert nagyapám gyakran mondogatta: fiam, jegyezd meg, szél fúvatlan nem indul... Le is ellenőriztem volna, de nem jött össze. Meg akartam hívni a klubigazgatót szerkesztőségünkbe egy beszélgetésre, de azt válaszolta: a telefax mellett kell maradnia, mert minden percben érkezhet a napokkal ezelőtt személyesen a polgármesterhez, a megyei tanács elnökéhez és minden tanácstaghoz intézett levelére a válasz. S ez neki nagyon fontos, mert a kézilabdás leányok naponta, időszakonként óráról órára telefonálnak, érdeklődnek, hogy mi lesz a kézilabdacsapat sorsa. A kézilabdásokat izgatja az újságban is megjelent kijelentése: ha nem kapok pozitív választ a polgármesteri hivataltól és a megyei tanácstól, megszüntetjük a kézilabda-szakosztályt, az A-osztályos csapatot... Aztán hogy mikor lesz még Szentgyörgyön A-osztályos női kézilabdacsapat, azt a megye, a város vezetőitől, politikusaitól kérdezd meg. Rákérdeztem, persze, hogy rákérdeztem: igaz-e, hogy a város újonnan megválasztott vezetősége... Közben csengetett a mobilkészüléke, s csak annyit tudott még mondani: Te viccelsz?! Ne csináld! És ezzel a beszélgetésünk megszakadt.
Megértettem... Mi tagadás, a csalódás mellbe vágott. Hirtelen W. Rapper szavai jutottak eszembe: Semmi öröm nincs abban, ha semmit sem kell csinálnod. Az igazi öröm abban van, ha sok mindent kellene csinálnod, de nem teszed.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
