Dumitru Marinescu főfelügyelő-helyettes, a munkabiztonsági részleg vezetője szerint 2017-ben összesen 71 munkabalesetet vizsgáltak, ezek közül négy volt halálos. A fennmaradó 67 esetben egyetlen sérült szenvedett harmadfokú maradandó károsodást, a többiek szerencsére csak időszakosan váltak munkaképtelenné. Utóbbiak esetében Marinescu rámutatott: a hivatalos megfogalmazás alatt általában orvosi kezelést kell érteni, ez pár naptól hetekig terjedhet, de a lényeg, hogy az illető teljesen felépül. Ami a halálos baleseteket illeti, a törvény értelmében a hatóság csak annyit közölhet, hogy a négy eset közül egy történt építkezésen, illetve az elhunytak közül ketten fakitermelésben vesztették életüket, míg a negyedik áldozat a szállítóiparban dolgozott. Az okok sokrétűek, gyakran több tényező is közrejátszik a tragikus kimenetelben, így például az időjárás, a  védelmi felszerelés használatának elmulasztása, felkészületlenség, és minden esetben ott van még a balszerencse – magyarázta Marinescu. A tavaly jegyzett balesetek egyike például azért következett be – legalábbis a vizsgálat eredményei erre utaltak –, mert az áldozat vélhetőleg rátermettségét bizonyítandó olyan feladatot akart elvégezni, amire nem volt felkészítve, rosszul és rossz helyen akart segíteni a társainak. A főfelügyelő ugyanakkor ismertette, hogy Háromszéken továbbra is az építőipar, a fakitermelés és -feldolgozás, az áruszállítás, a mezőgazdaság, valamint a gépjármű-alkatrészek előállítása területén leggyakoribbak a munkabalesetek. Ördög Lajos, az intézmény vezetője egy kiegészítéssel szolgált, mely szerint e téren országos szinten a kereskedelem vezet, megyénkben ez a gazdasági ágazat az utolsó helyen áll a rangsorban.
A sajnálatos baleseteket leszámítva Dumitru Marinescu úgy értékelte, általánosságban javulást tapasztaltak mind a munkavállalók, mind a munkáltatók hozzáállásában, ami a biztonsági előírások betartását illeti. Erre utal az is, hogy noha 2016-hoz képest az ellenőrzések száma jóval magasabb volt a tavaly, ezek jelentős része megelőző jellegű volt, a tapasztalt kihágások súlyossága csökkent, és ezáltal a kiosztott bírságok értéke is (közel 155 ezer lejről 124 ezerre). A legtöbb ellenőrzést a kereskedelmi egységeknél végezték.
Újságírói kérdésre Marinescu cáfolta azokat a híreszteléseket, melyek szerint egyes munkáltatók szinte rabszolgaként dolgoztatják alkalmazottaikat, súlyos munkavédelmi kihágások árán is. A hatósághoz esetenként név nélkül érkezett panaszok mindenikét kivizsgálták, de semmilyen kirívó problémát nem találtak. A főfelügyelő-helyettes szerint a panasztevők gyakran olyanok, akiknek vagy felmondtak a munkáltatók, vagy más oknál fogva távoztak állásukból, de az is előfordult, hogy más természetű elégedetlenségüket így próbálták rendezni. Marinescu rámutatott: továbbra is érvényes az a szabály, hogy minden, nem megfelelő vagy veszélyes munkakörülményekről szóló esetet jelenteni kell náluk, ők pedig minden panaszt megvizsgálnak. Szélsőséges esetet tavaly nem jegyeztek.