A Charta XXI. Megbékélési Mozgalom számára készült felmérés szerint a nyolc vizsgált közép-európai országban – Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia és Bulgária – a megkérdezettek 63 százaléka alkotott pozitív véleményt Magyarországról. A bolgárok 85, a szlovákok 74, a csehek 73, a szerbek 70, míg a lengyelek, szlovének és horvátok 60, a románok 57 százaléka vélekedett pozitívan. A legtöbb negatív vélemény, 39 százalék a románok körében született. A magyarok leginkább Ausztriáról (73 százalék), Horvátországról (68 százalék), Szlovákiáról (58 százalék) és Szlovéniáról (57 százalék) alkottak pozitív véleményt. A szerbekről 32 százalék alkotott pozitív és 29 százalék negatív véleményt, míg a románok esetében ez az arány 35 és 37 százalék. Ukrajna megítélése egyértelműen negatív a magyarok körében, csak 23 százalék alkotott pozitív és 43 százalék negatív véleményt.
A kétoldalú kapcsolatokat a magyar–ukrán kivételével pozitívan ítélik meg a magyarok. Leginkább a magyar–horvát (68 százalék), a magyar–osztrák (67 százalék), valamint a magyar–szlovén és a magyar–szlovák (59–59 százalék) kétoldalú kapcsolatokkal elégedettek. A magyar–szerb (46 százalék) és a magyar–román (44 százalék) kétoldalú kapcsolatokat nézve is többen vannak ugyanakkor azok, akik inkább elégedettek. Egyedül Ukrajna esetében ítélik negatívnak a kétoldalú kapcsolatokat a magyarok, 33 százalékuk elégedett, 38 százalékuk pedig elégedetlen.
A Nézőpont szerint a szomszédos országok és a kétoldalú kapcsolatok megítélése összességében stabil képet mutatott az elmúlt években. Ukrajna megítélése viszont jelentősen, 8 százalékponttal romlott egy év alatt, míg a magyar–ukrán kétoldalú kapcsolatok megítélése 18 százalékponttal. Ennek hátterében a kárpátaljai magyarságot hátrányosan érintő oktatási törvény körüli viták, valamint az őket érő atrocitások állhatnak. A többi ország megítélése és a kétoldalú kapcsolatokról alkotott vélemény 2016-hoz képest szinte minden esetben javult, vagy legalább­is érdemben nem változott. Ez arra vezethető vissza, hogy a magyar kormány évek óta a regionális partnerség javításán dolgozik – írja az intézet.
A Nézőpont Intézet felmérése Magyarországon január 8–11. között készült ezer ember telefonos megkérdezésével. A Magyarország megítélésére vonatkozó, szintén telefonos kutatás január 18. és február 13. között készült Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában, Romániában és Bulgáriában, országonként ezer ember megkérdezésével.