A Magyar Polgári Párt megyénkben a legnagyobb győzelmét a céhes városban érte el, ahol gyakorlatilag átvette a vezetést, hiszen a polgármester, az alpolgármester és a tanácstagok többsége is az MPP soraiból került ki. Szarvadi József mérnök a magánszférából került az alpolgármesteri székbe, eddig nem dolgozott a közigazgatásban. Beiktatása után három héttel beszélgettünk vele. Először is arra kértük, mutatkozzék be olvasóinknak, a választópolgároknak.
— 1957. január 26-án születtem Kézdivásárhelyen, tősgyökeres vargavárosi családból származom. Általános iskolai tanulmányaimat szülővárosomban, a középiskolát a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceumban végeztem, ahol 1976-ban érettségiztem. A gépészmérnökit Brassóban végeztem, 1983-ban államvizsgáztam. Első munkahelyem három éven keresztül a szigetelőgyár volt, majd a szentkatolnai mezőgazdasági termelőszövetkezet mellékgazdasága következett, ahonnan három esztendő után a csavargyárba kerültem, 1990 elejéig dolgoztam ott. Nős vagyok, első házasságomból egy huszonnyolc éves fiam és egy huszonöt éves lányom van. Második feleségem dr. Benedek Eszter fogorvos, akitől egy tízéves fiam van.
— A rendszerváltás után magánvállalkozásba kezdett...
— 1991 tavaszán vágtam bele a magánvállalkozásba, induláskor még az öcsémmel és másik négy, azóta is sikeres magánvállalkozóval együtt három üzletet működtettünk. Idővel újabb cégeket indítottunk közösen, majd különváltunk, Loránd öcsém Hegedüs Ferenccel társult, én pedig Megyaszai Sándorral. Hamarosan a nyomdaipar felé kezdtem fordulni, és beindítottam az Apex céget, ahol már egyedüli tulajdonos vagyok. A Siculus Rádiót is én vásároltam meg. Még két céget, a bútorkészítéssel foglalkozó Lamexet és egy építkezési anyagokat forgalmazó kft.-t indítottam.
— Miért kapcsolódott be a helyi politikai életbe?
— Láttam, hogy a tulajdonjog visszaállítása nagyon gyatrán megy, csak az én családomnak jelenleg huszonhárom kérést iktattak, és huszonnyolc kihallgatás után sem tudtuk visszaszerezni jogos tulajdonunkat, csupán 2,5 hektár földről kaptunk birtoklevelet, a többit még nem mérték ki. A tenni akarás vezényelt a politika felé. Már 1996-ban Szigethy István mellett kampányoltam nyíltan és tisztességesen. Ő keresett meg annak idején, és nekem tetszettek az ő elgondolásai, ezért is támogattam. Attól kezdődően engem az RMDSZ mellőzött, vakvágányra tett, rossz szemmel nézett.
— Miután beiktatták alpolgármesternek, mi történt a cégeivel?
— Nagyon rövid időn belül átadtam a három cég vezetését Ágnes lányomnak és egy barátomnak.
— Három hét után hogyan látja az alpolgármesteri munkakört?
— Nagyon nehéz, sok a tanulnivaló. Tanulom a törvényeket, ismerkedem a városháza munkájával. Azt tapasztalom, hogy a polgármesteri hivatal szervezése nagyon rossz, reggel még sokan nem tudják, mi a feladatuk aznapra. Komoly szervezési gondok merülnek fel, amin változtatni szükséges. Ezt én így örököltem. Legalább egy hétre előre kellene tudni, hogy mi lesz a teendőnk. Nem aznap kell kigondolni. Ez csupán egy a sok gond közül.
— Az RMDSZ tanácstagjai nem szavaztak önre...
— Így igaz, és ez abszolút természetes részükről, annak is örvendek, hogy tartózkodtak, és nem szavaztak ellenem, habár az sem zavart volna. Sajnálom, hogy az RMDSZ elzárkózott ajánlatunktól, és a szakbizottságokban egyetlen elnöki tisztséget sem fogadott el.
— Hogyan látja az önkormányzat munkáját, a két frakció jövőbeli együttműködését?
— Ez a legfájóbb pont, hiszen, ha így folytatódik, nem lesz jó vége. A mostani helyzet, ha nem is ugyanaz, de hasonló Szigethy István polgármestersége időszakával, sőt, még burkoltabban készítik elő a következő ellenlépést, s ez nem szolgálja a város polgárainak érdekeit. Nagyon szeretném, ha megvalósulna a jó együttműködés az RMDSZ-szel, félre kell tenni a párt- és egyéni érdekeket. Az utóbbi tanácsüléseken már javult a hangulat, úgy érzem, előbb-utóbb ki tudunk egyezni, és az általunk előterjesztett javaslatokat meg fogják szavazni.
— Sikerül-e teljesíteni a választási kampány során tett ígéreteiket?
— Ha a jelenlegi önkormányzat összefog, akkor minden további nélkül meg lehet valósítani az általunk kitűzött célokat, hiszen csak megvalósítható dolgokat ígértünk.
— Nemrég Nagyatádon, az egyik testvérvárosban járt hivatalos úton.
— Igen, a saját kocsimmal, és nem önkéntes alapon utaztam, hanem engem jelöltek ki, hogy képviseljem a várost, írjam alá ismét a tíz évvel ezelőtt kelt testvérvárosi szerződést. A polgármester később érkezett meg, ezért a díszbeszéd is rám hárult. Nagyatád finn testvérvárosának vezetőivel is sikerült tárgyalnunk. Felajánlották a testvérvárosi kapcsolatot, és arra is ígéretet tettek, hogy Kézdivásárhelyre hozzák a Bosh-vonalat új munkahelyteremtés céljából. Meghívtuk a finneket a szeptemberi városnapokra, akkor majd ismét tárgyalóasztal mellé ülünk.
— Mi az ön hatásköre?
— Mint a Ferencz Attiláé volt, de én más ügyekbe is ,,beleütöm" az orromat, igyekszem megismerni az önkormányzati munka minden ágát-bogát. Amihez nem értek, abba nem szólok bele.
— Ki lesz a Vigadó új igazgatója?
— Versenyvizsgát hirdetünk a megüresedett igazgatói állásra, erről is tárgyaltunk, a tisztségre mi a legmegfelelőbb személynek Ferencz Attilát látjuk, de a versenyvizsgán fog eldőlni.
