Simion Buia fotóművész sepsiszentgyörgyi színészekről készült fotókiállításának meghitt hangulatú megnyitóját múlt szerda délután, a színház világnapja alkalmából tartották az Árkosi Kulturális Központ Olt utcai székhelyén. „Én kaptam a feladatot, hogy bemutassam a felszólalókat, de azt hiszem, itt nincs szükség bemutatásra, mert mindenki mindenkit ismer” – köszöntötte a népes közönséget Kopacz Attila, az intézmény vezetője.
A kiállítás az Andrei Mureşanu Színházzal partnerségben készült, így elsőként Anna Maria Popa, a színház igazgatója tartott megnyitóbeszédet, melyben elmondta: Simion Buia fotóművésszel a tavalyi D-butan-T fesztivál alkalmából ismerkedtek meg, és a jó együttműködés nyomán előbb saját színészeik portréfotói készültek el, majd a Tamási Áron Színház és az M Stúdió színészeit is megörökítette a művész, így jöhetett létre ez a kiállítás. Anna Maria Popa kijelentette, nagy öröm számára együtt látni a kiállítótérben az általa szeretett és nagyra becsült színészeket, mint mondta, a szem a lélek tükre, ezért ha alaposan szemügyre vesszük a kiállított képeket, felfedezhetjük, hogy milyen csodálatos lelkek lakoznak ezekben az emberekben. Bár sokfélék vagyunk – tette hozzá –, szavak, nyelvek, zászlók nélkül is tudunk kommunikálni egymással, mert a valódi párbeszéd a lélek szintjén történik.
Szebeni Zsuzsa, a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi fiókjának vezetője elmondta, egyre jobban hiányoznak neki a színházi rendezvények, ugyanis korábban húsz éven át az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa volt, és ez alatt mindig olyan kiemelt eseménnyel ünnepelték a színház világnapját, mint amilyen ez a mostani multikulturális fotókiállítás is. A képekkel kapcsolatosan két dolgot tartott fontosnak kiemelni: a színészi tehetséget, mely a portrék mögött rejlik, és a fotográfiai tehetséget, amit Simion Buia mutat be számunkra azáltal, hogy művein láthatóvá teszi egy részét a legillékonyabb művészetnek. Mint mondta, a budapesti Színháztörténeti Intézetben is látni szeretné ezt a kiállítást.
Simion Buia fotóművész Pálffy Tibor portréjával a kezében köszöntötte a jelenlévőket – mely portré a Szebeni Zsuzsa megnyitóbeszéde alatt váratlanul a földre zuhant – mondván, hogy ezzel a képpel kezdődik a fotóforradalom, ezért ő élő állványa lesz ennek és a többi képnek is a kiállítás két hete alatt. Komolyra fordítva a szót elmondta, véletlenül jutott el Sepsiszentgyörgyre, ugyanis élete utolsó éveiben itt lakott az édesapja, ő pedig nem adta el a lakást, mert minél többször jön ide, annál inkább otthon érzi magát városunkban. Sokkal inkább, mint Bukarestben, ahol született, vagy Düsseldorfban, ahol felnőtt – tette hozzá. Bevallotta, ezúttal nehezebb körülmények között dolgozott, mint általában, stúdió sem állt rendelkezésére, de örül, hogy ilyen rövid idő alatt ennyi fotót és videót sikerült készítenie, melyeket a www.romanianactors.com honlapon is megtekinthetnek az érdeklődők.
