Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Régi iskolaigazgatókJancsó Gábor, aki életét a kollégiumnak szentelte

2018. április 5., csütörtök, Emlékezet

Nagy érvágást jelentett a Magyar Királyi Állami Polgári Leányiskola történetében Málik József, a tanoda alapítójának 1901. március 11-én bekövetkezett halála.

  • Jancsó Gábor
    Jancsó Gábor

Miniszteri jóváhagyással került az iskola élére az egykori bodoki lelkipásztor, a nagyszerű pedagógus, aki az iskolaalapítás kezdetétől (1874) tagja volt a tantestületnek, Zajzon Ferenc. Ő csak három évig állt az intézmény élén, mert 1904-ben nyugdíjba vonult. Utódja Zajzon Béláné Stöger Adél lett. Ő is már 1879-től az iskola tanára volt, elismert pedagógus, aki 15 évig (1904–1919) vezette az intézményt.

Az általa szerkesztett évi iskolai értesítőben írta le többek közt modern – ma is érvényes – pedagógiai ars poeticáját: „Ez az iskola nem tűzi ki maga elé fő célul azt, hogy a növendékek lelkébe az ismeretek minél nagyobb halmazát átültesse, nem törekszik arra, hogy néhány száraz ismeretet terjesszen. Ebben az iskolában a tanító célja, hogy felébressze a tanulóban a tanulási kedvet, a tudni vágyást egész életre megtanítsa a tanulót önállóan gondolkodni, minden iránt érdeklődni...”

A Stöger Adél által vezetett intézmény eredményes munkáját a helyi sajtó is méltatta, kiemelve, hogy a magas képzettségű intelligens igazgató, olyan irányba vezeti az iskolát, hogy gyermekeink a tudományok kincseit gyűjtve elsajátíthatják mindazt, amire egy leánygyermeknek szüksége lehet. Nevéhez fűződik az 1903–1904-es tanévben létrehozott önképző, amely 1905 március 15-én felvette a Jókai nevet, s mint órán kívüli tevékenység nagyban segítette a tanulókat az eredményesebb teljesítményük elérésében. Igazgatósága alatt évente elkészítette az iskola értesítőjét, melyek ma iskolatörténeti dokumentumok.

Az első világégés súlyosan érintette nemcsak a polgári leányiskolát, de a többi tanodát is városunkban. Az iskolákat kiürítették, átvette a katonaság. Így iskolánk is kénytelen volt költözni, előbb az Új utcába (mai Konsza Samu utca), majd az Olt utcába. Csak 1918 őszére költözhetett vissza a Bazár épületébe. Az 1918–1919-es tanév volt az utolsó az Állami Polgári Leányiskola életében, ugyanis a következő tanévtől felekezetivé vált a Református Székely Mikó Kollégium keretében. Az impériumváltás érvágás volt az iskola történetében. 1919 nyarán a román hatóságok lemondatták Stöger Adélt, így a Polgári Leányiskola román kézbe került (az épület és minden felszerelése).

A tantestület egy része elhagyta az országot, az itthon maradottakat a Református Székely Mikó Kollégium fogadta be, Csutak Vilmos rektor-igazgató jóvoltából. De nemcsak a tanerőket, hanem a diákságot is. A Református Székely Mikó Kollégium adattárában, így az 1919–1920-as iskolai évtől a „,fiúgimnázium mellett tanítóképző, polgári fiú- és leányiskola működött... valamint a református elemi iskola is.”

Idővel a kollégium tagozataként a négyosztályos polgári leányiskola – a későbbi leánygimnázium – maradt meg „szolgálva a város és a vidék leánygyermekei nevelésének és képzésének magasztos ügyét” (Kelemen József után).

Az új intézmény Jancsó Gábor személyében új igazgatót kapott, aki addig a Polgári Fiúiskola igazgatója volt. Mint igazgató egyben a Mikó Kollégium rektor-igazgatójának a helyettese is volt 1924 januárjáig, amikor arra hivatkozva, hogy a leányintézet élén férfi tanerő nem lehet, leváltották, s helyét Bibó Erzsébet vette át. Ennek ellenére Jancsó Gábor maradt az intézmény gazdasági ügyekkel megbízott igazgatója, amolyan aligazgató, egészen nyugdíjazásáig (1930. szeptember 1.)

Jancsó Gábor 1862. április 8-án született Maksán. Apja, Ferenc, az 1848-as szabadságharcban honvédőrmester volt. Édesanyja Kölönte Jozefa, kilenc gyermeknek adott életet.

Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd Nagyenyedre került, itt fejezte be a felsőbb iskolát. 19 évesen lépett tanügyi pályára. 1891–1901 között Besztercén tanított, ahol a Tanügyi Értesítő folyóirat szerkesztője is volt. 1901-től a baróti Magyar Királyi Állami Polgári Fiúiskolában történelmet, magyart és németet tanított. Kilenc évi baróti szolgálat után 1910-ben került Sepsiszentgyörgyre az Állami Polgári Fiúiskolához mint igazgató. 1911–1917 között itt is évente összeállította az iskola Értesítőjét. Közben háromszor nősült. Második feleségétől, Ősz Gizellától, három gyermeke született (Gábor, Dezső és Gizella).

A fentebb vázolt leányiskola státusának a megváltozása után (1919) átkerül az új intézménybe mint igazgató az 1924-ben bekövetkezett leváltásáig. Öt évig volt az intézet igazgatója. 1924-től nyugdíjazásáig tanított iskolánkban és a Mikó Kollégiumban.

Majdnem félévszázadot töltött el a magyar tanügy szolgálatában, ebből 20 évet Sepsiszentgyörgyön. 1937. január 20-án hunyt el. Kollégái és a város előkelőségei kísérték utolsó útjára a református temetőbe, ahol ma is áll sírköve.

Emlékét őrzi Gábor unokája, aki vegyészprofesszor Budapesten. A helyi sajtó méltatta egyéniségét, akiről azt írta, hogy „töretlen erővel és honszeretettel életét a kollégiumnak szentelte.”

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint ki nyeri meg az idei elnökválasztást?









eredmények
szavazatok száma 759
szavazógép
2018-04-05: Emlékezet - :

Elhunyt Nagy Imre múzsája

Március 28-án Kolozsváron elhunyt Apor Mária (1935–2018), Nagy Imre festőművész múzsája. Ma 14 órakor helyezik örök nyugalomra Szentivánlaborfalván. 2011-ben a székelyudvarhelyi Litera-Veres Könyvkiadónál megjelent Komoróczy György interjúkötete: A sokszínű élet – Apor Mária emlékei Nagy Imre festőművészről.
2018-04-05: Közélet - :

Hamarosan indul a jegyárusítás a Reflexre

A május 4–16. között Sepsiszentgyörgyön megrendezendő Reflex nemzetközi színházi fesztivál előadásaira április 10-től lehet majd jegyeket vásárolni.