Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Autonómia és regionalizmus

2008. július 18., péntek, Közélet

A román—magyar párbeszéd legfontosabb kérdése az autonómia ügye — ekképp határozta meg Bakk Miklós politológus a tusványosi szabadegyetem egyik legérdekesebb tegnapi témáját. A román—magyar párbeszéd asztalához mindkét oldalról szép számmal odafértek, politológusok, politikusok elemezték az eddig történteket, a tennivalókat, a magyarság autonómiaügyének létjogosultságát, s bár nem a fősátorban zajlott a program, az érdeklődők nagy száma igazolta, ott is helyet kaphatott volna a beszélgetés. Minden előadó egyértelműen fogalmazott: Romániában az autonómia és a regionalizmus kérdése szorosan összekapcsolódik.

Smaranda Enache mérlegkészítése során az elmúlt időszak pozitívumait és negatívumait vázolta: fejlődnek az autonómiát követelő csoportosulások, elkészültek erre vonatkozó törvénytervezetek, szerepel a kérdés az RMDSZ programjában, hivatalosan is bejegyezték az autonómiaharcot felvállaló MPP-t, szakértők dolgoznak az autonómiaprogramokon, konkrét javaslatokat fogalmaznak meg, 2013-ig elkerülhetetlen Romá­nia regionális újrafelosztása, és nemzetközi szinten is egyre nyitottabbak az európai államok. Ugyanakkor itthon a pártok eddig hevesen ellenezték az autonómiát, most nehéz visszatáncolniuk, bár mindegyik programjában szerepel valamilyen formában a regionalizmus — fejtette ki Smaranda Enache, aki szerint a legnagyobb gond, hogy magyar oldalon sem létezik konszenzus e kérdésben.

Izsák Balázs, az SZNT elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy autonómiastatútumuk teljes egyenlőséget garantál, a székelyföldi román közösségeknek sajátos jogállású önkormányzati autonómiát biztosítana, s így a jelenleginél jobb helyzetbe kerülnének. Gabriel Andreescu egyetemi tanár rámutatott, az európai autonómiákról bebizonyosodott, rendkívül hatékonyan működnek, ám gondot jelent, hogy Romániában alkotmánymódosításra van szükség. Ő a Bakk Miklósék által kidolgozott autonómiamodelleket tartja megfelelőnek, s paradoxnak nevezte, hogy éles vitát nem a területi autonómiastatútum, hanem a kulturális autonómiáról szóló kisebbségi törvény váltott ki. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke a párbeszéd hiányára hívta fel a figyelmet, és arra, hogy a tusványosi szabadegyetem román előadói sokkal jobban értik a magyarság autonómiatörekvéseit, mint a román társadalom egésze. Többet beszélünk az autonómiáról, mint tíz éve, de még mindig túl keveset ahhoz, hogy valósággá váljék — hangsúlyozta Ferencz. Dinu Zamfirescu közíró a decentralizáció fontosságát emelte ki, Kolumbán Gábor felhívta a figyelmet, nem szabad etnikai kérdésként kezelni a székelyföldi autonómiát, ez a jelenlegi politikai elit érdeke, csak így tudja biztosítani önmaga számára az etnikai szavazatot. Daniel Barbu egyetemi tanár konstruktív pesszimizmussal vázolta a jelenlegi helyzetet, meglátása szerint alkotmánymódosítás nélkül is elérhető az új regionális felosztás, de félő, jó előkészítés hiányában 2013-ban pont olyan rossz, improvizatív megoldás születik az új régiók kérdésében, mint idén a választási törvény esetében. Csinta Samu, az MPP háromszéki ügyvezető elnöke autonómiával kapcsolatos kampánytapasztalatait osztotta meg a hallgatókkal.

Hozzászólások
Szavazás
Önk kire szavaz az elnökválasztás második fordulójában?








eredmények
szavazatok száma 564
szavazógép
2008-07-18: Közélet - Iochom István:

A község érdeke az első (Beszélgetés GYERGYAI IMRÉVEL, Kézdialmás új alpolgármesterével)

Kézdialmás 2004-ben vált önálló községgé. A helyi tanács kilenc képviselőből, hét RMDSZ-es és két MPP-s tanácstagból áll. A július elsejei helyhatósági választásokat megelőzően az RMDSZ almási és csomortáni szervezete megállapodott abban, hogy ha a polgármester almási lesz, az alpolgármesteri széket Csomortán kapja meg. Az RMDSZ-listán Csomortánból ketten jutottak tanácsi mandátumhoz, Gyergyai Csaba és Gyergyai Imre. Utóbbi több szavazatot kapott, így lett Csomortán alpolgármester-jelöltje. Gyergyai Imre népszerű ember, akit falusfelei szeretnek és tisztelnek.
2008-07-18: Máról holnapra - Sylvester Lajos:

Gaz

Nyár derekára, amikor a turistaláz a legmagasabb, az idegenforgalom a legsűrűbb, a megyei és községi utak szélét évtizedek óta felveszi a gaz. Tudom, ez a megközelítés nem a legjobb, mert a gyomot, burjánt nem az idegenek, hanem magunk miatt kellene irtanunk, a saját egészségünk védelmében, a szépség és tisztaság megteremtéséért, és nem utolsósorban a termőföldek védelméért, a gazdaságos termelésért kellene a kaszálógépet, kaszát, kapát a büröknek, labodának, szamártövisnek, gyalogbodzának, s ki tudja, még hányféle kórós gyomnak nekieresztenünk, hisz az árkok mélyén, a sáncok martján termett gazzal folyamatosan fertőzzük termőterületeinket.