Az állami költségvetés teljesítésének első két hónapra vonatkozó adatai, de tavalyi ilyen irányú folyamatai is rendkívül aggasztóak az államháztartás egyensúlyát tekintve. A statisztikai intézet és a jegybank sorra megjelenő számai azt mutatják, hogy a fogyasztás felpörgetése, a rendkívüli béremelés, na meg az adók behajtásának alacsony szintje mind az államháztartást, mind az ehhez tartozó alrendszerek egyensúlyát jelentősen befolyásolta. Hiszen miközben két hónap alatt csaknem tíz százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, nem csupán a folyó fizetési mérleg hiánya, hanem a külkereskedelmi deficit is jelentősen növekedett, a nyugdíjpénztár helyzete pedig már az időskorúak ellátását veszélyezteti. Összeállításunkban – a teljesség igénye nélkül – a számok tükrében mutatjuk be a kialakult helyzetet.
Deficitek dinamikája
Először is érdemes felidézni a folyó fizetési mérleg hiányát. Néhány napja mi is közöltük a jegybank adatait, amely szerint több mint duplájára nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya az idei első két hónapban a tavalyi év hasonló időszakához képest. Az első két havi deficit 172 millió euró volt, ami csaknem 140 százalékos növekedés a tavalyi 72 millió eurós mérleghiányhoz viszonyítva. A tavalyi egész éves hiány elérte a 6,464 milliárd eurót, vagyis az előző évben jegyzett 3,498 milliárd euróhoz képest csaknem 85 százalékkal emelkedett, ami azt is jelzi, hogy a növekedés folyamatos és gyorsuló tendenciát mutat.
Nem kétséges, a hiány a közalkalmazotti béremelések és áfacsökkentés következménye, ami rendkívüli módon felpörgette a belső fogyasztást. Erre alapszik a 7 százalékot közelítő gazdasági növekedés is, ám a költekezésnek az országon belül kevesebb hasznát látták, mint külföldön. Ez ugyanis kihatással volt a külkereskedelmi deficitre, hiszen az import sokkal gyorsabban növekedett az exportnál: tavaly csaknem 30 százalékkal, 13 milliárd euróra nőtt a külkereskedelmi mérleg hiánya.
A külkereskedelem hiánya az év első két hónapjában is tovább romlott.
Hiszen míg ebben az időszakban Románia 10,8 milliárd euró értékben exportált külföldre javakat, ami 11,6 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva, addig az import gyorsabban, 13,6 százalékkal bővült, 12,5 milliárd euróra.
Az export alacsony szintjét jelzi az Eurostat adatsora is, amelyből kiderül, hogy az első két hónap hazai kivitele európai uniós összehasonlításban is rendkívül alacsony, a 28 tagállam közül a 16. helyen állunk. A lakossági arányokat figyelembe véve pedig nem egy olyan állam „előzött” meg, amelynek feleakkora a népessége.
Szerkezeti visszásságok
Nem kevésbé aggasztó a kivitel szerkezete, azt ugyanis csaknem fele értékben az autóipar szolgáltatja. A jó hír, hogy az autóipar jelentős bővülést ért el tavaly, a rossz hír az, hogy a tavalyi 62,6 milliárd eurós kivitel nem kevesebb, mint 46,4 százalékát az autógyártáshoz köthető ágazat adta, további egyharmadát pedig vasból, acélból, gumiból, egyéb fémből készült termékek, illetve ruhanemű, cipő és kiegészítők alkotják. Ráadásul az ország tíz legnagyobb exportőre közül kilenc az autóiparban érdekelt. Az autóipar fejlődése egyre több munkaerőt is igényel, szinte nem telik el nap, hogy ne jelenne meg ilyen jellegű álláshirdetés, vagyis a foglalkoztatási adatok javulása nagymértékben ettől az ágazattól függ.
Elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a világgazdasági konjunktúraváltozásokra igen érzékeny autóiparban bármilyen apró negatív változás olyan exportkiesést eredményez, amelyet más ágazatok nem tudnak pótolni.
Az export tekintetében egyébként az is figyelemre méltó, hogy a top tíz vállalat közül egyetlen hazai magán- vagy állami tőkével működő cég sem található. Ugyanakkor a mintegy négyszázezer működő vállalkozás közül csupán 22 500 cég exportál, vagyis a működő cégek alig 5 százaléka.
Beruházások, adósság
A külkereskedelmi deficit ellensúlyozására szükség lett volna egy intenzívebb tőkebefektetési hullámra. Ám itt is negatív fordulat állt be, hiszen a tavalyi 4,586 milliárd eurós éves csúcs után a külföldi közvetlen tőkeberuházások idén az első két hónapban csökkenni kezdtek: 794 millió eurós összértékük elmarad az előző év január-februári időszakában Romániába érkezett 820 millió eurónyi értéktől.
Ráadásul az ország rövid – egy éven belüli lejáratú – külső adóssága február végén elérte a 25,532 milliárd eurót, ami 2,7 százalékkal haladja meg a tavaly év végén jegyzett szintet, a hosszú távú adósság pedig 69,5 milliárd euróra nőtt a 2017. év végi 68,6 milliárd eurós szintről.
A nemzeti bank devizatartaléka március végén 34,726 milliárd euróra csökkent a február végi 35,073 milliárd euróról.
Tovább ronthatja a helyzetet az a tény, hogy az első két hónap állami kiadásokról szóló statisztikáiban még nem jelenik meg az egészségügyben és a tanügyben dolgozók fizetésének emelkedése.
Költekezünk
A statisztikai intézet adatai szerint az év első két hónapjában a kiskereskedelmi forgalom (a gépjárművek forgalmán kívül) átlagosan 9,4 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Itt elsősorban a gépek, felszerelések, az élelmiszereken kívüli fogyasztási termékek forgalmának növekedése volt tapasztalható, az élelmiszerek, italok forgalmának növekedése az átlagos bővülés alatti szinten maradt, de még a mezőgazdasági termékek, élő állatok vásárlása is 4,5 százalékos növekedést ért el.
Bajban az alrendszerek
A statisztikai intézet nyugdíjkasszára vonatkozó, nemrég közzétett tavalyi adatai közben azt is jelzik, hogy a költségvetés alrendszerei is bajba kerültek. Az állami nyugdíjalap deficitje 2017-ben ugyanis a hazai össztermék 3,5 százaléka fölé ugrott, meghaladva a háromszázalékos költségvetési hiánycélt.
Ez azt jelenti, hogy az állam a nyugdíjak folyósítása érdekében az öregségi illetmény egyharmadát hitelből kénytelen előteremteni.
A nyugdíjkasszára a tavaly bevezetett intézkedések – 5,2 százalékkal emelkedett az öregségi juttatás, 520 lejre emelték a minimálnyugdíjat, ezer lejre a nyugdíjpontot, eltörölték a kétezer lejnél alacsonyabb nyugdíjak adókötelezettségét – további nyomást gyakoroltak, ami becslések szerint elérte a 7,9 milliárd lejes pluszkiadást. A nyugdíjkasszán az sem segített, hogy idén a korábbi 5,1 százalékról 3,75 százalékra csökkentették a második, kötelező magánpillérbe befolyó hozzájárulás mértékét.
Szerény bevételek
Miközben az állami költségvetés szerint Románia adóbevételeinek 2018 egészét tekintve 14 százalékkal kellene növekedniük, addig az első két hónapban az adóbevételek mértéke mindössze 3,8 százalékkal emelkedett. Bár az állami költségvetés bevételi oldala az év első két hónapjában általában alacsony szinten mozog, a pénzügyminisztérium szerint a bevételek elmaradása – ami egyébként az adóhivatal csaknem egész vezetőségének a kicserélését is „eredményezte” – veszélyezteti az egész éves tervek teljesülését.
Elemzők szerint a körvonalazódó hiány csak akkor lesz kezelhető, ha idén 35 milliárd lejjel több államháztartási bevétel valósul meg, mint 2017-ben.
Ehhez képest az év első két hónapjában a legfontosabb bevételi forrásoknak számító adóbevételek mindössze 800 millió euróval növekedtek, miközben 3 milliárddal kellett volna emelkedniük.
A profit.ro adatai szerint továbbá a társadalombiztosítási hozzájárulásokból származó bevételek 28,3 százalékkal, a nem adó jellegű bevételek 23,7 százalékkal emelkedtek, ingatlanadóból 18,7 százalékkal többet valósított meg az állam. A legjelentősebb bevételi forrás, az általános forgalmi adó (áfa) tekintetében viszont mindössze 7,8 százalék volt a növekedés, ami azért is számít gyengének, mert az elmúlt időszakban a fogyasztás erőteljesen nőtt.
Hogy miből lesz pluszbevétel, azt egyelőre csak sejteni lehet. Például Ionuț Mișa, az adóhatóság új elnöke azt sejtette egy minapi nyilatkozatban, hogy az úgynevezett nagy adófizetők körmére néznek (4500 ilyen vállalatot tartanak számon), hiszen nem normális, hogy míg Romániában a nagy adófizetők adják a vállalatok összesített üzleti forgalmának 70 százalékát, addig a vállalati adóbevételek mindössze 43 százalékát fizetik be.
