Mintegy másfél órát tartózkodott tegnap Ion Iliescu a legfőbb ügyészségen, a volt államfőt azért idézték be, hogy tudomására hozzák: büntetőjogi eljárás indult ellene a forradalom-ügyiratban, amelynek kapcsán emberiesség ellen elkövetett bűncselekményekkel gyanúsítják. Később a legfőbb ügyészség azt közölte, kiterjesztette az emberiesség elleni bűncselekmények miatt folyó kivizsgálást az 1989. december 27-e és 31-e közötti időszakra is, mivel Iliescu olyan katonai intézkedésekhez járult hozzá, amelyek közül némelyek egyértelműen a diverziókeltést szolgálták.
A legfőbb ügyészség közleménye felidézi, hogy az 1989. december 22–27. közötti időszakban Ion Iliescunak tulajdonított cselekedetek büntetőjogi kivizsgálásához azért volt szükség az államfő hozzájárulására, mert abban a periódusban a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa valóságos kormányként működött, tagjai pedig miniszteri hatáskörrel rendelkeztek.
A forradalom-dosszié kapcsán a katonai ügyészség büntetőjogi eljárást kezdett – szintén emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények gyanújával – Iosif Rus tartalékos altábornagy, a tettek elkövetése idején a román légierők parancsnoka és a Legfőbb Katonai Tanács tagja, valamint Emil Dumitrescu tartalékos vezérezredes ellen.
A nyomozó hatóság szerint Iosif Rus a román légierő parancsnokaként és a Legfőbb Katonai Tanács tagjaként 1989. december 22-én jogtalanul a Securitate egy alegységének kivezénylését rendelte el az Otopeni Nemzetközi Repülőtérre, noha nem tartozott hatáskörébe a légikikötő védelme, mert annak saját védelmi rendszere volt. Ezzel zavart okozott a védelmi egységek közti kommunikációban, ami a hadsereg és a Securitate csapatainak egymás elleni támadásához vezetett. Ezen szabálysértő és fölösleges parancs nélkül nem került volna sor arra a tragédiára, amelyben 48 személy (köztük 40 katona) vesztette életét, és további 15-en megsérültek – érvelnek az ügyészek.
Bizonyítékaik vannak rá, hogy Iosif Rus 1989. december 23-án parancsba adta, hogy a 61-es ezred helikoptereinek törzsén mázolják le a román trikolórt, és más szimbólumot fessenek rájuk. Ezt követően a helikoptereket a Román Televíziótársaság épülete, a Ghencea-temető és más fővárosi helyszínek fölé küldte, amivel a földi védelemre kivezényelt katonák körében zavart és félelmet keltett. Ez vezetett ahhoz, hogy a különböző védelmi alakulatok tüzet nyitottak egymásra, és elharapódzott a terrorizmustól való rettegés.
Minden, a terrorista elemek jelenlétére utaló akkori állításról kiderült utólag, hogy hamis volt – szögezik le az ügyészek.
A nyomozati anyag arra is rávilágít, hogy Emil Dumitrescu 1989. december 22-én tiszti öltözetben jelent meg a közszolgálati televízió képernyőjén, és ekkortól kezdve hamis információkkal vezette félre a lakosságot, az országban elterjedt a terrorizmustól való rettegés, ami emberáldozatokhoz vezetett.
Az ügyészek leszögezik, hogy a politikai-katonai szervezetként működő Nemzeti Megmentési Front Tanácsának vezetőjeként Ion Iliescu megakadályozhatta volna a katonai diverziókeltést, de ezt nem tette meg.
A terrorizmustól való általános félelem oda vezetett, hogy különböző katonai és civil alakulatok egymás ellen támadtak, tüzet nyitottak egymásra és az eseményeken kívülálló személyekre – olvasható a legfőbb ügyészség által közzétett dokumentumban.
