Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Szükség van a támogatásokra

2018. április 24., kedd, Gazdakör

Románia európai uniós csatlakozását követően jelentős összegű mezőgazdasági támogatást igényelhettek a hazai gazdák. A pénzeket az Európai Unió, valamint az ország költségvetéséből biztosítják, az állattenyésztési és növénytermesztési ágazatban egyaránt igényelhetők.

  • Marius Popica, Nicolae Stoica, Petre Daea és Könczei Csaba a terepszemlén
    Marius Popica, Nicolae Stoica, Petre Daea és Könczei Csaba a terepszemlén

Esetenként hatalmas összegekről van szó, emlékezzünk, volt év, amikor az ipari feldolgozásra szánt burgonya termesztését hektáronként mesés summával támogatták, a kritériumoknak megfelelő tejelő és húsmarhák esetében volt az állat értékét is meghaladó támogatás.

Az eredmény szemmel látható – legalábbis azoknál a gazdáknál, akik komolyan veszik a mezőgazdasági termelést.

A mezőkön modern gépekkel dolgoznak, a kétkezi munkát szinte kiküszöbölték – igaz, a munkaerő is megcsappant.

Az istállókban egyre több a fajállat, az állattenyésztők szakosodnak, a vegyes hasznosítású fajtákat egyhasznú, hús- vagy tejtermelő állatokra cserélik. Más esetekben, főként a megélhetési gazdálkodást folytató portákon a támogatás haszna kimerül egy-egy tévékészülékben, hűtőszekrényben, jobb esetben a gyerekek iskoláztatási költségeinek fedezésében. Lényegében ez sem rossz, hiszen az uniós elvek szerint a támogatásokkal a vidék fejlesztését, a falusi lét élhetőbbé tételét is célozzák, mondhatni, a szubvenció szociális szerepet is betölt.

 

A kultúrák megoszlását is befolyásolják

Kovászna megyében 110 ezer hektárnyi mezőgazdasági területet tartanak nyilván. Érdekes módon a teljes terület fele szántó, fele állandó gyep, kaszáló, legelő. 170 ezer juhot tartanak nyilván, a szarvasmarha-állományból 13 000 egyed hivatalos termelési ellenőrzésben van. 2017-ben 13 ezer gazda iktatott támogatási kérelmet 113 822 hektár területre. A szubvenció értéke meghaladta a 229 millió lejt. Az állattenyésztési kifizetések közel ötvenmillió lejre rúgtak – osztotta meg az adatokat Marius Popica, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség Kovászna megyei hivatalának igazgatója, hozzátéve: idén előreláthatólag a támogatások összege tízmillióval nő.

Az összérték emelkedése látványos: 2007-ben 32 millió lejt tett ki, a csúcsot a 2016-os esztendő jelentette, akkor szubvenció formájában 270 millió lej érkezett Háromszékre – ez megközelítette a megye költségvetését.

A támogatások hatással vannak a kultúrák összetételére is. 2007-ben, a csatlakozás évében a gazdák 15 580 hektáron termesztettek burgonyát. A terület a következő években drasztikusan csökkent, míg 2013-ban elérte mélypontot: 7789 hektárra esett vissza. 2015-ben kilátásba helyezték a burgonya szaporítóanyagának, illetve az ipari feldolgozásra szánt burgonya termesztésének támogatását, ami azonnali növekedést eredményezett, közel kilencezer hektáron termesztettek burgonyát a gazdák – mutatják a háromszéki ügynökség adatai. A cukorrépa helyzete is változó tendenciát mutat. 2007-ben 2641 hektáron termesztették Kovászna megyében, 2013-ig növekedés volt tapasztalható, a terület elérte a 3539 hektárt. 2016-ra viszont 1854 hektárra csökkent, majd – a támogatások eredményeként is – 2017-re izmosodott az ágazat, a cukorrépát már 2235 hektáron termesztették.

 

Visszafordul a mezőgazdaságba

A burgonyatermesztőknek kifizetett nagy támogatások szemet szúrtak Bukarestben. Az agrártárcánál felvetődött a kérdés: mire is használják a támogatást a termelők? Petre Daea agrárminiszter személyesen utazott Kovászna megyébe, saját szemével akart meggyőződni a támogatások felhasználásának helyzetéről.

A minisztert több farmra – amelyek a legtöbb burgonyatermesztési támogatást kapták – elvitték terepszemlére, megnézni, hogy a szubvenciók visszakerültek-e a mezőgazdasági termelésbe – mondta el érdeklődésünkre Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. A helyzetet az MP Agro és Timate farmokon mérték fel.

A támogatások felhasználása látványos változásokat hozott a farmokon. Önjáró burgonyabetakarító kombájnt, nyolc­soros burgonyaültetőt, nagy teljesítményű traktort vásároltak, bővítették a raktározási kapacitást, burgonyaválogató és -csomagoló gépsort szereztek be.

A minisztert nem kellett meggyőzni a támogatások helyes felhasználásáról, arról sem, hogy a szubvenciókra továbbra is szükség van, saját szemével győződött meg mindenről – elevenítette fel Könczei.

Az ipari feldolgozásra szánt burgonya termesztésének korábbi hatalmas támogatása sajátos konjunktúra következménye volt. Románia kért egy keretösszeget az uniótól a támogatásra, de rosszul mérte fel a hazai helyzetet, a tervezettnél lényegesen kisebb területen termesztettek ipari feldolgozásra szánt burgonyát a gazdák. Az összeget kevesebb hektárra kellett leosztani, így történhetett meg, hogy a hektáronkénti támogatás tízezer eurós összeget ért el – magyarázta a rendkívüli esetet az igazgató.

De más hozadéka is van az ipari hasznosítású burgonya termesztési támogatásának. Ha a laikusok nem is veszik észre, azzal, hogy a nagyobb termelők ezt a kultúrát részesítik előnyben, űrt hagytak a fogyasztásra szánt burgonya piacán. Ezt az űrt a kistermelők tölthetik ki, így számukra javulhat a burgonya értékesítési lehetősége – mutatott rá az igazgató.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint lesz-e előrehozott parlamenti választás idén?







eredmények
szavazatok száma 1157
szavazógép
2018-04-24: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Sepsikőröspatak kivár

Ki kell várnia, mert az ígéretektől itthon hosszú az út a megvalósításokig. Azt mindenki tudja, hogy fából vaskarikát még azt sem tud fabrikálni, akinek a közéleti pályán van már némi gyakorlata. Sepsikőröspatakon a fejlesztésekre, beruházásokra egyelőre még csak az ígéretek és remények halmaza szintjén lehet számítani – ez derült ki Kisgyörgy Sándor polgármesterrel folytatott beszélgetésünkből. Az elöljáró nem az egyedüli községvezető, aki ebben a csónakban evez. Oltfej faluközösségei is fogytán levő türelmükkel várják a változásokat.
2018-04-24: Gazdakör - Incze Péter:

Több mint egymilliárd euró vidéki infrastruktúra fejlesztésére (Vidékfejlesztés)

A Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökség a napokban hozta nyilvánosságra, hogy a 7.2-es (támogatás a vidéki infrastruktúra beruházásainak fejlesztésére) intézkedés keretében az új vidékfejlesztési terv indulása óta eddig összesen 1921 pályázatot töltöttek fel a számítógépes rendszerükbe, több mint 1,9 milliárd euró értékben. Az intézkedésnél több összetevőre lehetett pályázni, ezek keretében a falusi úthálózatot, a vidéki oktatási rendszer fejlesztését, valamint az ivóvíz- és csatornahálózat kiépítését lehet megvalósítani.