Immár kilenc hónapja, hogy a megyei tanfelügyelőség, személyesen Farkas Csaba, a sportért felelős tanfelügyelő ,,elvetette a kockát", vagyis elküldte átiratát a városi tanácsnak, a megyei tanácsnak és a prefektusnak az átadásra váró sportterem ügyében, s ebben kérte, hogy az új létesítmény kerüljön a Kós Károly Iskolaközpont mellett működő Iskolás Sportklub fennhatósága alá. Nem véletlenül kérte. De nem ám. A tanfelügyelő kérését ugyanis megelőzte egy együttműködési megállapodás, melyet a tanügyminisztérium, az Országos Sporthivatal és a Román Olimpiai Bizottság kötött, s mely megállapodás lényege, hogy minden megyeközpontban legyen egy reprezentatív Iskolás Sportklub.
Ennek a ,,Reprezentatív Iskolás Sportklubnak" kellett a sportterem, s na persze melléje — mert ezek is szerepeltek a kérésben — a labdarúgó-edzőpálya, a Kisstadion, megfelelő üres terület, ahová székházat, bentlakást, kantint lehet építeni... És kellett azért is, mert a tanfelügyelőség csak akkor kérheti az önálló ,,reprezentatív Iskolás Sportklub" engedélyezését, ha van megfelelő saját sportbázisa.
Akkor az önkormányzat ,,vette a lapot", és november 26-án 14 órára összehívta a sportbizottságot az ügy intézése céljával. A sportbizottság zöldutat biztosított a független Iskolás Sportklub életre hívásának. E ,,zöldútnak" köszönhetően a megyei tanfelügyelőség a 2008—2009-es tanévre felterjesztett beiskolázási tervében már szerepel a reprezentatív Iskolás Sportklub — tudtuk meg a tanfelügyelőtől. Sőt, azt is megtudtuk, hogy megalakult egy ideiglenes vezetőtanács, melynek az az első feladata, hogy találjon egy olyan igazgatót, aki fenntartások nélkül vállalja, aki szívügyének tudja tekinteni az új Iskolás Sportklubot.
Az igazgatót azóta is keresik. De az is lehet, hogy megtalálták, s titokban burkolják... Tény, hogy az edzőpályán pusztulóban a zöld gyep, a Kisstadiont változatlanul el-ellepi a szemét. Semmi sem árulkodik arról, hogy ennek a létesítménynek lenne gazdája (pedig tudjuk, hogy van: a város). A székház, a bentlakás, a kanton még nem nőtt ki a földből. Valószínű azért, mert nem tudják, hol dugják ki az orrukat... Nem akarom az ördögöt a falra festeni, de attól tartok, hogy a sportteremhez viszonyítva a város túlsó felében fognak majd bentlakást és kantint építeni, messze minden iskolától, és még messzebb a leendő székháztól...
Száz szónak is ez a vége: az új tanév indulásakor aligha lesz független reprezentatív Iskolás Sportklubunk. Falvainkban rejtve élő sporttehetségek türelmetlenül várják, hogy az ígéretes tervből végül is legyen valami. Valami több, mint az orrunk előtt el-elhúzogatott mézes madzag.
