Húsmarhák a legelőn — a sepsiszentgyörgyi Demeter Dénes villanypásztort használ
A legelőn az állat, ha módjában áll, csak a számára legértékesebb és legkényelmesebben elérhető füveket legeli le. Igyekszik előre mozogni, így nagy legelőterületet jár be, közben tapossa, tönkre gázolja az értékes fűtermést. Ez indokolja, hogy az állatokat bizonyos korlátok közé kényszerítsük. A korlátozás másik tényezője, hogy a füveknek a fejlődéshez, megújuláshoz bizonyos időre van szükségük, ez általában húsz-harminc nap. Ezt csak az állatok mozgási lehetőségének korlátozásával érhetjük el. A legeltetést ősszel huszonöt-harminc nappal a fagyok beállta előtt indokolt befejezni, időt biztosítva a növényeknek, hogy tápanyagot halmozzanak fel magukban, így könnyebben telelnek, és tavasszal hamarabb beindul a növekedés.
A legeltetési módszerek többfélék: szabad legeltetés, szakaszos legeltetés, adagolt sávos legeltetés. Nálunk leginkább elterjedt a szabad legeltetés, jóllehet sok a hiányossága. Eléggé rossz a fű hasznosítása, a növényzet 50—60 százaléka kárba vész. Az állatok az egész területen szétszóródva legelnek, így nagy a taposási veszteség, de még ennél is nagyobb kárt okoz, hogy nincs elég idő az egyszer már lelegelt fű sarjadására. A válogatós fogyasztás következtében az értékes és jóízű növényeket az állatok ismételten fogyasztják, ezek valósággal kifáradnak, és eltűnnek a gyepszőnyegből. A gyom- és mérgező növények beérnek, magot termelnek, így gyorsan elszaporodnak, és rövid időn belül ez lesz az uralkodó növényzet. Másik hiányossága a szabad legeltetésnek, hogy a fű energiájának tizenkét százalékát az állat a mozgásra használja el.
Kedvezőbb fűhasznosítást érünk el a szakaszos legeltetéssel. A legelőt állandó kerítéssel vagy mozgatható villanypásztorral hat-nyolc szakaszra osztjuk. Amikor az állatok egy szakaszt lelegeltek (általában négy-hat nap), a következő szakaszra hajtjuk őket, és a lelegelt szakaszon ápolási munkálatokat végzünk (a maradék fű lekaszálása, ürülék szétterítése, műtrágyázás). A szakaszok felosztásánál figyelembe kell venni, hogy a növényzetnek 20—25 napra van szüksége az újraalakuláshoz. Viszont azt is tudni kell, hogy a legeltetési időszak elején a növényeknek nagyobb az életerejük, gyorsabban újulnak meg, ez esetben 20—25 nap elég az újrasarjadzáshoz, de ősszel harmincnapos időszak is szükséges ehhez.
A legeltetés legelőnyösebb formája az adagolt legeltetés. Ebben az esetben egy napra elegendő területet határolunk el villanypásztor segítségével, így állandóan biztosított a friss fű, és a legeltetési idény a leghosszabb. Ma már aránylag olcsón beszerezhető a villanypásztor, ára a minőség függvényében 100 és 250 euró közötti. Az akkumulátoros mellett villanyhálózatról működtethető is létezik. A villanypásztorral nagy területeket keríthetünk be, a huzal a berendezés minőségétől függően akár 40 kilométerre is kihúzható. Ezen kívül a villanypásztor a vadkárok ellen is biztos védelmet nyújt.
