Dacian Ciolos szakminiszter közel három éve szorgalmazza az agrárkamarák létrehozását. Időközben számos törvénytervezet készült az új szervezet megalapításáról, de a mostani, ígérik, az utolsó és végleges. Az unióban nem új keletű az agrárkamara fogalma, hiszen jó néhány évtizede hasonló szerkezet működik Ausztriában, Németországban és Franciaországban. A szakminiszter nehezményezi, hogy évtizede nem történt változás a mezőgazdaság szerkezeti felépítésében, ezt akarják most korszerűsíteni.
A törvénytervezet szerint a megyei és az Országos Agrárkamara semmiféle alárendeltségi, csak partneri viszonyban állna a mezőgazdasági minisztériummal. Az agrárkamara nonprofit, közhasznú társaságként müködő, jogi személyiséggel bíró szervezet lenne, mely a mezőgazdászok érdekeit képviselné. A minisztérium honlapján fellelhető törvénytervezet szerint a megyei agrárkamarának 35 megválasztott tagja lenne, amelyből 19 helyet a mezőgazdászok érdekvédelmi szervezeteinek képviselői kapnának. Két-két személyt a munkáltatók (pl. tejfeldolgozók, vágóhidak), a szakszervezetek, a független mezőgazdászok, a szövetkezetek, egy-egy személyt az erdőtulajdonosok és a mezőgazdasági oktatásban tevékenykedők küldenének, három helyet pedig a fiatal gazdák megválasztott képviselői kapnának. A helyi tanácsokat két személy képviselné, egy helyet az Állatorvosi Kollégium által jelölt szakember foglalna el. A harmincöt tagú közgyűlés megválasztaná a héttagú vezetőtanácsot: elnök, alelnök és öt tag. A kamara elnökének mezőgazdásznak kellene lennie.
A megyei kamarák mellett a törvénytervezet szerint létrehoznák az Országos Agrárkamarát is, ahová a 42 megyei kamara három képviselőt küldhetne, egy személy törvényszerűleg a megyei elnök. Országos szinten is választanának egy tizenegy tagú vezetőtanácsot. Megyei és országos szinten is a kamarák szakapparátussal rendelkeznének, az elképzelés szerint átvennék a jelenlegi megyei szaktanácsadó hivatalok szakembereit.
Az agrárkamara elsődleges feladata a tagok érdekeinek védelme lenne. Ugyanakkor tárgyalópartnere lenne a szakminisztériumnak, törvénytervezeteket dolgozna ki, rájuk hárulna a területrendezés feladata és joga, biztosítaná a mezőgazdászok szakmai képzését, egyesületek és szövetkezetek megalakítását segítené. A megyei agrárkamara szerepet kapna a vidék és mezőgazdaság fejlesztésére irányuló stratégiák és a területi agrárpolitika kidolgozásában, a kül- és belföldi partneri kapcsolatok kialakításában.
A törvénytervezet szerint az agrárkamarák működési költségeit több forrásból fedeznék: állami juttatások a befektetések és a szakemberek fizetésének biztosítására, a megyei tanácsok költségvetéséből a folyó kiadások fedezésére, saját jövedelmek a különböző szolgáltatásokból, a mezőgazdasági vállalkozások adójából két százalék, valamint a mezőgazdasági területek és erdők után járó adók szintén két százaléka kerülne az agrárkamarákhoz.
A minisztérium vezetősége szerint a törvénytervezet a legrövidebb időn belül a kormány elé kerül jóváhagyás céljából, és sürgősségi kormányrendelet alapján szeretnék a szerkezetátalakító választásokat előkészíteni.
