Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Megnyirbált uniós alapok

2018. május 7., hétfő, A múlt hét
Kuti János

Most, hogy az Egyesült Királyság angolosan lelépett az Európai Unióból, megcsappannak az uniós költségvetésbe becsorgó pénzek. A britek leginkább azért távoztak, mert nem nagyon fűlött foguk a kötelező kvóta befizetéséhez, és azt szeretnék, ha a kecske is jól lakna és a káposzta is megmaradna.

Magyarul: ahhoz ragaszkodnak, hogy teljes joggal élvezzék az európai piac előnyeit, de azért egy huncut vasat se perkáljanak le. Emiatt, úgy néz ki, 2021–2027 között az unióra ráköszönt a hét szűk esztendő. A pénzszűke miatt az Európai Bizottság úgy lenyírna a kifizetésekből, mint túlbuzgó fodrász a borbélyműhelyébe ritkán betévedő kuncsaftja hajából.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy a kohéziós alapokat hét, az agrártámogatásokat öt és a közvetlen kifizetéseket négy százalékkal csökkentenék. Ráadásul nőne a közös kasszá­ba befizetők hozzájárulása. Minket az alapok csökkentése nemigen érint, mert Románia azokat eddig sem nagyon tudta lehívni. Esetleg befizetésünk összegének növekedésével fogják magyarázni a várhatóan bekövetkező hét szűkebb esztendőt, amit a két (bal)kézzel megemelt fizetések okoznak majd. Junckerék a jogállamisághoz kötnék az unió büdzséjéből kifizetett összegek nagyságát. Csak az a kérdés, mi alapján, és ki állapítja meg, hogy egy országban van-e vagy nincs jogállamiság? Ilyen szempontból leginkább az újonnan unióba felvett tagokkal van gond. A régi unió nagy tévedése, hogy érvényben hagyta azt a szabályt, miszerint döntéseit egyhangú szavazással hozza meg, és így akár egyetlen kicsi államocska is meg tud vétózni fontos döntést. Az igazi demokrácia az, amikor a kisebbség aláveti magát a többségnek. Ilyen alapon érvényesül például nálunk is a demokrácia és jogállamiság a többség hatalma által a (magyar) kisebbség felett. Örvendetes, hogy bár a kormány és a kormányzó pártok vezérei egyfolytában támadják, elnökünk mégis azt állítja, hogy nálunk létezik a jogállamiság. Bár amikor a parlament az igazságügyi törvényt fúrja, faragja, akkor nem ilyen optimistán szokott megnyilatkozni.

A rossz nyelvek szerint az új szabállyal Lengyelországot és Magyarországot akarják sújtani (azért is, mert nem állnak sorban bevándorlókért), és Romániát egyelőre csak fenyegetik. A régi tagállamokban (Németország, Svédország, Hollandia stb.) olyan nagy a demokrácia, úgy működik a jogállam, hogy például a szabad sajtó azt ír, amit szabad. És amikor a katalánok népszavazást szerveztek függetlenségükért, rögtön működésbe lépett a jogállamiság Spanyolországban, és azt jogellenesnek nyilvánította az unió is.

Az unió vezetői kezdetben az új tagállamok felzárkózásáról dumáltak, de aztán rájöttek, hogy később már ebből semmi hasznuk nincs. Ezért egy idő után a kétsebességes uniót kezdték emlegetni, és így várható, hogy a mi vagonunkat lekapcsolják az unió gyorsvonatáról, és valami lassúbb gőzmozdony után akasztják. Ráadásul a mi vasúti kocsink egyelőre másodosztályú, ami abból is látszik, hogy az utasok, jobban mondva lakosai csak gyengébb minőségű importtermékeket vásárolhatnak, mint boldogabb, nyugati társaik. De az is lehet, hogy legszívesebben mellékvágányra terelnének. Az uniós bővítésnek megvolt a haszna, az új piacokat megszerezték, most már nincs, amit tovább elprivatizálni és azután megszüntetni. Gondoljunk csak bezárt gyáraink százaira. (Megyénkben befuccsolt a dohány-, szeszipar, a keményítő-, kenyér-, autóalkatrész-, és bútorgyártás, amelyek becsődölésében természetesen nekünk is megvolt a magunk része.)

Az akkor Romániába költöztetett termelőkapacitások már árkon-bokron, az Óperenciás-tengeren is túl, valahol Dél-kelet Ázsiában virágoznak. Szakembereink is elmentek és szétszéledtek a vakvilágban, de majd kapunk helyettük bevándorlókat. Gondolom, orvosokat nem fognak kiutalni, mert tudják, hogy azokra itt nincs szükség, hisz eddig is folyamatosan távoztak tőlünk.

Hozzászólások
Szavazás
Kire szavaz a május 26-i EP-választáson?










eredmények
szavazatok száma 613
szavazógép
2018-05-07: Közélet - Iochom István:

Felső-háromszéki népdaltalálkozó hatodszor (Falunapok Kézdiszentkereszten)

Az előző esztendők hagyományaihoz híven idén is Kézdiszentkereszt indította el a kézdiszéki falunapok sorozatát: május első hétvégéjén tizenhatodik alkalommal zajlott a rendezvény a Trefán Leonárd-iskola udvarán, a művelődési otthonban és a sportpályán. Az esemény legszínvonalasabb mozzanata idén is a Gábor Judit tanítónő kezdeményezésére született felső-háromszéki népdaltalálkozó volt.  
2018-05-07: Közélet - Iochom István:

Szakács- és pincérvizsga

A Kovászna Megye Tanácsa fenntartásában működő sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola hat hónapig tartó 720 órás szakács- és pincérképzést szervezett Kézdivásárhelyen, elsősorban céhes városbeli és kézdiszéki ifjak és tanulók számára, külön a szakácsoknak és külön a pincéreknek – a tanfolyam tegnap a Gábor Áron Szakképző Líceum étkezdéjében vizsgával ért véget.