Másodszor fogadta el tegnap a képviselőház a tanügyi törvényt módosító tervezetet, amelynek értelmében Románia parlamentje is létrehozhat olyan oktatási intézményeket, amelyekben a nemzeti kisebbségek nyelvén folyik a tanítás. A végső döntés a szenátusé, de a tervezet – amely lehetővé teszi, hogy a parlament alapítsa meg a marosvásárhelyi önkormányzat által gáncsolt katolikus gimnáziumot – még megtámadható az alkotmánybíróságon, és a liberálisok készülnek is erre.
Az is bizonytalan még, hogy az államfő – aki a télen elfogadott törvényt visszaküldte a parlamentnek megfontolásra – ezúttal kihirdeti-e a jogszabályt, amelyet újabb, konkrétan az iskola alapítására vonatkozó törvénynek kell követnie. Ezt is megszavazta már a parlament, de az alkotmánybíróság márciusban az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította. Mindezek miatt kérdéses, hogy ősztől indulhat-e az oktatás, hiszen a beiratkozási időszak is lejárt márciusban. A felekezeti iskolát a Maros megyei tanfelügyelőség szüntette meg azt követően, hogy a korrupcióellenes ügyészség vizsgálatot indított a 2014-es alapítása ügyében.
A javaslatot ezúttal 165 képviselő támogatta szavazatával, 65-en ellene voksoltak és 22-en tartózkodtak. Ezt a tervezetet egyszer már megszavazta mindkét ház, ám Klaus Iohannis államfő kifogásolta, és módosítást kért a parlamenttől. Az elnöki kérelem megvitatása során illesztették a képviselők a nagyrészt mezőgazdasági iskolákról szóló tervezetbe a kisebbségi tannyelvű oktatási intézmények létrehozására vonatkozó kitételt.
A tervezet az alkotmánynak a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogát szavatoló cikkelyére hivatkozva kimondja, hogy a parlament akkor alapíthat iskolát, ha erre igény van a szülők vagy egy kisebbségi szervezet részéről, de sem az önkormányzat, sem az oktatási miniszter nem tesz eleget kérésüknek. A Népi Mozgalom Párt képviselője, Marius Paşcan bejelentette, hogy az alkotmánybíróságon fogja megtámadni a tervezetet, mert az egyértelműen a marosvásárhelyi római katolikus líceum létrehozását teszi lehetővé. Daniel Gheorghe liberális párti honatya kifejtette, hogy az NLP a javaslat ellen szavazott, és hogy pártja fontolóra veszi az alkotmányossági kifogás benyújtását.
A tegnap elfogadott szöveg értelmében a következő szervek hozhatnak létre olyan oktatási intézményeket, ahol valamely nemzeti kisebbség nyelvén folyik a tanítás: a) helyi vagy megyei közigazgatási hatóságok (határozat révén); b) az állam által elismert egyházak; c) magánjogi jogi személyek; d) a tanügyminiszter (rendelet révén); e) törvény által.
