A közszférában a bérezési törvény alkalmazása nyomán nőttek a fizetések: az egészségügyben és a szociális ellátás terén alkalmazottak 22,3 százalékkal, a tanügyben dolgozók pedig 18,4 százalékkal vihettek többet haza, mint egy hónappal korábban. A legnagyobb nettó átlagbér ugyanakkor változatlanul az IT-szektorban volt, ahol elérte a 6689 lejt; a legkevesebbet – nettó 1541 lejt – a vendéglátásban dolgozók vihették haza.
Idén márciusban a gazdaság szinte valamennyi ágazatában nőttek a fizetések. A legnagyobb emelkedésnek a dohányiparban dolgozók örvendhettek, ők 32,1 százalékkal vittek többet haza, mint egy hónappal korábban. 16 és 26,5 százalék közötti összeggel nőttek a bérek a következő ágazatokban: biztosítások, viszontbiztosítások és nyugdíjalapok (leszámítva az állami társadalombiztosítási rendszert), ingatlanközvetítés, nyers kőolaj és földgáz kitermelése, italgyártás; 11 és 15 százalék közötti növekedés volt a műanyaggyártás, a fémfeldolgozás, a vízgazdálkodás terén, a kiadóknál vagy a közlekedési eszközöket gyártó cégeknél.
Voltak ellenben olyan ágazatok is, amelyekben csökkentek a fizetések márciusban az előző hónaphoz képest. 3,3 százalékkal vittek kevesebbet haza a mezőgazdaságban, a vadászatban és az azokhoz kapcsolódó területeken dolgozók, 2,8 százalékkal kevesebbet a film- és tévéműsorgyártók, illetve zenekiadók, 1,8 százalékkal a távközlési alkalmazottak. A közigazgatásban a jövedelmek 1,3 százalékkal emelkedtek márciusban.
A béremelések elkerülhetetlenek, de visszatükröződnek az árakban – jelentette ki tegnap Mugur Isărescu jegybankelnök. „Nem hiszem, hogy valaki meg tudná állítani a romániai fizetésemeléseket, csak mérsékelni tudjuk az ütemet. A jegybank nem ellenzi a béremeléseket, de mindig odafigyelést és odafigyelést kérünk. Hogyan tudnánk megállítani az orvosok elvándorlását, ha nem emeljük a fizetésüket? Hogyan tudnánk megállítani a kórházi korrupciót, ha nem fizetésemelésekkel? De nagyon figyelmesnek kell lennünk, mert a munkaerőpiacon kialakult feszültségek által generált fizetésemelések előbb vagy utóbb vissza fognak tükröződni az árakban” – nyilatkozta az első negyedévi inflációról szóló jelentést ismertető tegnapi eseményen.
A korábbi inflációs jelentés még azzal számolt, hogy idén decemberben 3,5 százalékos lesz a pénzhígulás, a csúcsot pedig a második negyedévben éri el, amikor 5 százalékig kúszik fel, és ezen a szinten marad a harmadik negyedévben is. A pénzromlás csak az utolsó negyedévben mérséklődik, így lesz 3,6 százalékos infláció az év végére.