Az ilyen ellentétpárokon függő élet – minthogy ezen ellentétek mesterséges kreációk –, folyamatosan ki van téve az elcsúszás, a megrázkódtatás veszélyének, olyan pályára kerülhet, amelynek ívét senki nem láthatja előre – harangozzák be a szervezők a Magma Kortárs Művészeti Kiállítótérben a Reflex színházi fesztivál kísérőrendezvényeként szerda délután megnyílt kiállítást.
És valóban: tömény látvány fogadja a látogatót, olyannyira sűrített, hogy megnyitóbeszédre sem volt szükség. Hiszen a munkák magukért beszélnek, a szó szoros értelmében megszólalnak és megszólítanak. A tizenegy alkotás mindenikét csak azért nem soroljuk, hogy az ez utáni látogatónak is tartogassunk meglepetést, kedvcsinálónak egyet-kettőt emelünk ki. Mondjuk, Cătălina Nistor két művét. Az egyik mindjárt a bejárattól jobbra található. Az ellenállás hiábavaló című videón nem történik egyéb, mint egy satírozás radírral való eltüntetése. Két perc és húsz másodperc múltán a folyamatos súrolástól a papír is elmállik. És a kisfilm újraindul. Mindig és újra. Cătălina Nistor másik alkotása egy proteszt-akció eredményéből született installáció. A művész három napig egy táblával – felirata: alacsony házbért akarok, nem akarok rabszolgának állni – „tüntetett” különböző zsúfolt kolozsvári utcákon, a járókelők reakcióját vizsgálva, olykor erőszakosan is kiprovokálva. A hozzá intézett szavakból-mondatokból válogatva pedig kikerekedik az a bizonyos kettősség vagy szélsőségesség, ami a kiállítás tematikája.