Alakításdíjat kapott Kisvárdán Pállfy Tibor A nyugati világ bajnoka című előadásban nyújtott átütő erejű játékáért. A Jászai Mari-díjas sepsiszentgyörgyi színművészt — aki tizennégy éve folyamatosan játszik a kisvárdai fesztiválon — újabb elismerése után kérdeztük.
— Hányadik díjad ez?
— Ha jól számolom, negyedszer tüntettek ki Kisvárdán.
— Melyik elismerésedet tartod a legfontosabbnak?
— Számomra a legrangosabb a Soros-ösztöndíj volt, még a Jászai-díjnál is fontosabb, mert váratlan volt, nem is tudtam róla, egyszer csak felhívtak, hogy egy szakmai zsűri kiválasztott, és úgy döntött, nekem adja a Soros Alapítvány díját. Tehát nem kértem, nem ajánlottak, nem voltam felterjesztve. Ráadásul nem egy szerepért kaptam, hanem azért, mert látták bennem azt a valamit, amire azt mondták, ez érték, ezt támogatni kell.
— A mostani díjhoz hogy viszonyulsz?
— Örvendek neki, de én ezzel vagy enélkül ugyanazt tettem és fogom tenni ezután is. A művészetben kicsit zavarba ejtő a díj, mert a művészet elsősorban ízlés dolga, tehát ott nem lehet pontosan azt mondani, hogy ez a legjobb, vagy az a legjobb, mindig szubjektív vélemény alapján döntenek. Ha lehetne készíteni egy olyan szerkezetet, amely lemérné azt az élményt, amivel távozik egy néző az előadás után, akkor ki lehetne mutatni, hogy ez vagy az a legjobb, de még az sem lenne reális, mert a művészet nem egy reális dolog, ott az emberi érzelmekre próbálunk hatni, és ezt igazából mérni nehezen lehet...
— Mire törekszik valójában egy színész?
— Arra, hogy annak, amit tesz, értelme legyen. Valószínű, azért alkot az ember, hogy értelmet adjon saját létének, filozófiai értelemben pedig azért, hogy értelmet adjon az egész emberi létezésnek.
— Az általad alakított Christopher Mahon karakteréhez kötődve: szükség van-e hétköznapjainkban olyan emberekre, akik felkavarják az állóvizet?
— Igen, mindig szükség van azokra, akiknek a jelenléte, a lénye nyugtalanná teszi a környezetükben lévőket. Fontos, hogy létezzenek olyanok, akik mások, akik mást képviselnek, más világot hordoznak magukban, mert ezáltal mozgásba kerülnek az energiák.