Volloncs Mária, a torjai üvegfestő

2018. május 17., csütörtök, Életmód

Az idei Szent György Napokon szervezett kézművesvásár egyik résztvevője Volloncs Mária torjai üvegfestő volt. Volloncs Mária 2012 decemberének elején állította ki első alkalommal munkáit szülővárosában, a kézdivásárhelyi Vigadóban a Barabás Zsombor Háromszéki Népművészeti Egyesület által szervezett közös tárlaton. Legnagyobb sikerét fakanalas bábuival és festett üvegeivel, illetve poharaival aratta. Nagyobb nyilvánosság előtt először Székelyudvarhelyen mutatkozott be a nyolcadik alkalommal megtartott Míves emberek sokadalmán, ahol egyedi alkotásai osztatlan sikert arattak.

  • Volloncs Mária munka közben. A szerző felvétele
    Volloncs Mária munka közben. A szerző felvétele

Volloncs Mária 1971-ben született Kézdivásárhelyen, jelenleg családjával Torján él. Középiskolai tanulmányait a volt Mezőgazdasági Líceumban, a mai Apor Péter Szakközépiskolában fejezte be 1989-ben, egy ideig könyvelőként kereste kenyerét, de bevallása szerint túl kötött volt ez a munka számára. Tizenhét évig a gyermekjogvédelemben dolgozott, a kézdivásárhelyi 1. számú elhelyező központban fogyatékkal élő gyermekekkel. Ekkor már elkezdett üvegfestészettel foglalkozni, és közben elvégezte a pszichológiát. Volloncs Mária ötévnyi önkéntesség után múlt év szeptembere óta pszichológusként foglalkozik a Böjte Csaba ferences szerzetes nevével fémjelzett Dévai Szent Ferenc Alapítvány által működtetett felső-háromszéki – kézdialmási, lemhényi, kézdiszentléleki, esztelneki – napközi otthonok gondozottjaival és a kászonimpéri Szent Katalin Gyermekotthon kis lakóival.

Kézműves családból származik, nagyszülei, szülei, bátyjai mind mesteremberek, volt köztük asztalos, cipész, kovács, szabó, és mindegyikük ezermester is volt, így Mária már gyermekkorában betekintést nyerhetett számos mesterség kulisszatitkaiba.

Azóta vonzza a tárgyak megformálása, az anyagok megismerése. Szereti a kézművességet, és erősen ragaszkodik népi hagyományainkhoz. Azt vallja, ha elődeinknek sikerült átmenteniük és megőrizniük évszázadokon át, akkor nekünk kötelességünk ápolni a hagyományokat, a népi kézművességet. Pár éve felfedezte az üvegfestés technikáját, és azonnal lenyűgözte a festett üveg fényjátéka, szépsége. Poharakat, tányérokat és egyéb, üvegből készült tárgyakat díszít. Nem telik el nap, hogy ne alkotna valamit. Elmondása szerint ezek a munkák időigényesek, türelem és tiszta lélek szükséges elkészítésükhöz, s bár az üveg nem örök életű, de szépséggel ajándékoz meg. Alkotásaihoz a magyar népi és háromszéki hagyományos motívumokat használja, de kialakult egy sajátos, virágos-leveles Volloncs Mária-stílus is.

Munkái a népművészek idei közös húsvéti kiállításán. Iochom István felvétele

 

Arra a kérdésünkre, hogy miért üvegfestészettel kezdett foglalkozni, a következő választ kaptuk: „Talán azért, mert ez fejezi ki az egyéniségemet. Elvarázsolt első perctől a fény, az üveg áttetszősége, a színek, lehet, ezért. Kézdiszéken úttörő voltam, ezért nehezebb is volt, nem volt, akitől igazán tanulni, ötletet meríteni, tanácsot kérni. Igyekszem székely őseink motívumkincsét üvegre vinni. Szerintem, amint a népköltészet, a népi formavilág és kifejezésmód is változik. Azok a motívumok is idővel alakultak ki, amelyeket elődeink fára, cserépre festettek. Akkor én miért ne díszíthetném vele üvegtárgyaimat? Úgy gondolom, nem szabad mereven kezelni azokat a motívumokat, hisz ha csupán azt nézzük, hogy mindenki óhatatlanul beleviszi a munkájába az otthonról hozott értékeket, egyéniségét, attól még az a minta magában hordozza a régmúltat, de a jelen is benne lesz.”

Első egyéni kiállítása mintegy száz érdeklődő jelenlétében 2015. július 11-én a kézdivásárhelyi Gyűjtemények Házában nyílt meg. A kiállító munkásságát Beke Ernő, a Gyűjtemények Háza tulajdonosa mutatta be, a tárlatot pedig László Károly, a Barabás Zsombor Háromszéki Népművészeti Egyesület elnöke és Szabó Erzsébet (Bimbi) Ozsdolán élő csuhészobrász méltatta, akit Volloncs Mária a mai napig örök mentorának tekint.

Volloncs Mária az utóbbi időben az immár hagyományosnak számító munkái mellett üveglapokra is kezdett festeni.

Mielőtt nekifogott volna, alaposan tanulmányozta ennek a technikának minden csínját-bínját. Bevallása szerint azért gondolt valami újra, mert tányért, üveget, poharat már nagyon sokan kezdtek festeni. „Az üvegfestékek »dolgoznak« az alkotó helyett, csak kell tudni, hogy mi hová kerül, mert ha két színt megfelelő helyre, egymás mellé teszek, annak csodálatos hatása lesz, amit ki kell tapasztalni. Ez sokkal időigényesebb, mint a hagyományos üvegfestés, mint amellyel eddig foglalkoztam, de ezek a munkák szemet gyönyörködtetőek. Sokszor nem is veszem észre az idő múlását, hogy négy-öt órája festem az üveglapot” – mondotta újabb alkotásai­ról a torjai iparművész. Azt is elárulta, hogy három éve nem volt egyéni kiállítása, de közelebbi tervei között szerepel egy üveglapokra festett munkákból összeálló tárlat.

Hozzászólások
Szavazás
Készül-e ön nyaralni idén?







eredmények
szavazatok száma 717
szavazógép
2018-05-17: Életmód - Fekete Réka:

Test és lélek pallérozása a Waldorf-olimpián

Az ókori görög olimpiáról és az újkori olimpiákról sokan tudnak – előbbire az emberiség eddigi legnemesebb küzdelmeként gondolunk, utóbbiak egyre inkább a győzni akarást jelképezik. A Waldorf-pedagógiában az ötödikesek olimpiája a görög korszak egyik legszebb mozzanata, amikor a görög mitológiákból, énekekből merített hangulatban, a szépség, igazság és erő mottó jegyében próbálják ki önmaguk felső határát. Szombaton ezt tették a sepsiszentgyörgyi Waldorf-osztályos ötödikesek a Benedek-mezőn, ahol nem a másodpercek és a centiméterek számítottak, hanem a mozdulatok harmóniája, a gerely hajításának íve és a mindenben jelen lévő csapatszellem.
2018-05-17: Jegyzet - Pálmai Tamás:

Európa (Békési levelek)

Homérosz szerint Európa eredetileg Közép-, majd az egész Görögország neve volt. Innen tágult földrésznyivé. Eredetét görög és sémi gyökerekhez vezetik vissza. Mások szerint a szó latin eredetű, és régen a mai Törökország Európai részét jelölte. Látható tehát, hogy Európa nevét illetően a homályban tapogatózunk. A görög mitológia szerint Európé föníciai királylány volt, kibe Zeusz beleszeretett és bika alakjában elrabolta. Három gyerekük született, kik később jelentős szerepet töltöttek be a görög mitológiában. Később Európét Kréta királya, Asztérion feleségül vette, és mivel neki nem volt utóda, vállalta a három gyermek felnevelését. Zeusz adott Európénak három ajándékot: Taloszt, hogy védje őt, Lailapszot, a zsákmányát sohasem tévesztő kutyát és a mindig célba találó gerelyt.