Mindaddig nem lesz képes az Európai Unió átlépni a huszonegyedik századba, ameddig nem látja be, hogy az őshonos nemzeti kisebbségekre legalább annyi, ha nem sokkal több figyelmet kell fordítania, mint a bevándorlókra – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki megbízott tegnap Brüsszelben, az európai kisebbségek védelméről rendezett kerekasztal-beszélgetésen az Európai Parlamentben.
Szili Katalin a Hogyan tovább az európai kisebbségvédelem terén? címmel tartott rendezvényen hangsúlyozta: az unió alapvető feladatának kell lennie, hogy az európai kisebbségek védelmét szem előtt tartja a jogalkotási folyamatok során, a nemzetközi szerződések ratifikációja alkalmával és az uniós szabályozások nemzeti végrehajtásának ellenőrzésekor.
Az uniónak tudomásul kell vennie, hogy az európai kisebbségek több mint ötvenmilliós népességet tesznek ki Európa-szerte, ami azt jelenti, hogy az európaiak mintegy tíz százaléka tartozik valamely őshonos kisebbséghez.
Mellettük a népesség öt százalékát teszik ki a bevándorlók. Az unió mégis sokkal többet foglalkozik az öt százalékot képviselő bevándorlók érdekeivel, mint a tízszázalékos őshonos kisebbségek jogaival – húzta alá a miniszterelnöki megbízott.
Kiemelte, derűlátásra ad okot a Minority Safe Pack elnevezésű európai kisebbségvédelmi kezdeményezés eredménye, amely hozzájárulhat, hogy az Európai Unió jogi lépéseket tegyen a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó emberek védelmének javítása, valamint az unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítése érdekében. A kezdeményezés keretében megszerzett több mint egymillió aláírás alapot biztosít ahhoz, hogy olyan tényekkel és feladatokkal lehessen szembesíteni az Európai Uniót, amelyekkel a jövőre esedékes európai választások idején és azt követően is foglalkoznia kell majd. Első lépésként a jogszabályi kereteket kell megteremteni, hogy a kisebbségi kérdések rendezését ne csak akkor kérjék számon egy országon, amikor az csatlakozni kíván az unióhoz, hanem azt követően is, folyamatosan ellenőrizni lehessen az ezen a téren hozott szabályozásokat és elért eredményeket – mondta.
Szili Katalin arra emlékeztetett, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Európa jövőjéről tartott szeptemberi beszédében kijelentette: Európában minden ember egyforma, és egyforma jogokkal bír. Nem lehetnek Európában másodrangú állampolgárok.
„Ez azt jelenti, ha meg akarjuk őrizni a sokszínűséget, akkor figyelnünk kell azokra az apró gyémántokra is, amelyek nem a saját akaratukból élnek kisebbségi sorban” – fogalmazott.
Kalmár Ferenc miniszteri biztos hangsúlyozta, valódi célnak kell lennie az őshonos kisebbségi közösségek egyéni és kollektív identitásának megőrzése és előmozdítása, asszimilációjuk megszüntetése. Az, hogy teljes mértékben otthon tudják érezni magukat azon a területen, ahol mindig is éltek, valamint hogy önállóan gyakorolni tudják kulturális, vallási és nyelvi jogaikat. A fenti célok elérése érdekében az Európai Bizottságnak fel kell lépnie más, a nemzeti kisebbségvédelem területén működő szervezetekkel együtt. Itt az ideje a jogilag kötelező érvényű keretszabályozás elfogadásának, amely meghatározná azokat az alapvető elveket, amelyeket a tagállamoknak e területen el kell fogadniuk és követniük kell.
